MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987
185. ő. e. 1987. július 8. (244-298. o.) - 1. A pártkoordinációs munka tapasztalatai és fejlesztésének feladatai Somogy megyében. Jelentés: 246-257
3 A koordinációs munka eredényei mellett a tapasztalatok ugyanakkor arra is utalnak, hogy a fejlődés igen differenciált volt, a követelményektől és a lehetőségektől több helyen elmarad. Ez megmutatkozott a tervezésben, a döntéselőkészitésben, az önállóbb gazdálkodás és az érdekeltség területén. Erre hatással volt a szervezeti és irányitási formák változása , a nehezebb gazdasági és pénzügyi környezet, a pártszerveknek, -szervezeteknek a gazdaság pártirányitásában mutatkozó nehézségei, bizonytalanságai, a nagyvállalati-, vállalati szinten működő gazdasági vezetői és üzemi demokratikus fórumokhoz való viszony zavarai, munkamódszerbeli hiányosságai. A tartalmi munkát helyenként gyangitette a koordináció iránti igénytelenség, másutt a túlzott elvárás, olyan kérdésekben is, ami nem tartozik a koordinációs kötelezettség körébe. Előfordult, hogy a koordináló pártszerv - vagy esetenként annak titkára - a koordinált pártszervezet véleményének meghallgatása nélkül foglalt állást személyi, illetve káderkérdésekben. A koordinációs munka szinvonalára, fejlődésére jelentős hatással volt és van a gyáregységek, telephelyek önállósági helyzete, szintje. Ahol a gyártelep, vagy gyáregység önállósága nagyobb, decentralizáltabbak a döntési jogkörök. /Például: Pamutfonó-ipari Vállalat, Kaposvár, Nagyatádi Cérnagyár, DRV, a VOLÁN üzemigazgatóságai, a KAPOSG-ÉP gyáregységei, stb./ Itt a koordináló és a koordinált pártszervek együttműködését, érdemi munkáját tekintve is általában kedvezőbb a helyzet. Ott, ahol szinte "minden ügy lebonyolitása" a vállalati központon keresztül történik - még a szakszervezeti segélyezés is az a lényegi tevékenységtől vonja el az energiát, a figyelmet és legtöbbször a feszültségek forrásává válik. /Például: VIDEOTON, Balatoni Halgazdaság, LSZV, Tab, stb./ Az önállóság hiánya, az adminisztratív jellegű belső szabályozás kedvezőtlenül hat a kádermunkára is, mivel a felsőfokú végzettségű szakemberek nem szivesen vállalnak ilyen körülmények között vezetői munkát. Ez visszahat a pártkoordináció eredményességére is. A koordinációs munka hatékonyságát negativan befolyásolja a tervezés bizonytalansága, késedelme és a szabályozó gyakori változása is. Sokszor a rendezvénycentrikusság kerül előtérbe, melyben helyenként túlzások is tapasztalhatók. Több helyütt annak alapján itélik meg a munka eredményességét, hogy a koordinált pártszervezet titkára hány központi testületi ülésen, értekezleten, megbeszélésen vesz részt, ellentétben a munkaidőalap védelmi célokkal.