MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

184. ő. e. 1987. április 1. (75-119. o.) - 1. Somogy megye építőiparának helyzete a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Javaslat a további feladatokra. : 76-95

- 6 A szövetkezeti építőipar a számára gazdaságtalan építési tevékenységek csökkentésével és az ipari háttér fejlesztésével jelentősen változtatta termelési szerkezetét, ezáltal biztosította gazdálkodása eredményességének javítását, viszonylagos stabilitását. A mélyépítő szervezetek összességében eredményesen gazdálkodtak. Megfelelően alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, feladataikat határidőre teljesítették. Garanciális kötelezettségük alacsony, közgazdasági elemző munkájuk jó színvonalú. A lakásépítés összetételében az elmúlt időszakban jelentős változások következtek be. Nőtt a magánerős lakásépítés, ezen belül a családiház-építés. A telepszerű többszintes lakások száma fokozatosan csökkent. A VI. ötéves tervben évente átlagosan 800-900, 1986-ban már csak 355 lakás használatbavételére került sor. Ezeket döntően a SÁÉV és a TANÉP építette fel. A SÁÉV által kivitelezett kaposvári lakások átfutási ideje meghaladja a két évet az egy lakásra jutó munkaóra ráfordítás mintegy kétszeresére nőtt. A "hagyományos" panellakásépítés visszaszorult. Előtérbe került az igényesebb,az egyedileg tervezett, a városképbe jobban illő lakások építése. Fokozódó gondot jelentenek a panellakások minőségi hiányosságai, a mind nagyobb számban jelentkező falpenészesedési problémák. A lakásárak a megyében a VI. ötéves tervidőszakban évi 11 %-kal nőttek, meghaladták az országos emelkedést (8,8 %). A beruházási folyamat résztvevőinek - beruházó, műszaki tervező, lebonyolító és kivitelező - együttműködésében csak minimális javulás volt tapasztalható. A beruházók döntései gyakran elhúzódtak, esetenként késve és pontatlanul fogalmazták meg igényeiket a tervezők felé. A területelőkészítési munka - különösen a megyeszékhelyen - lassú volt, a szükséges hatósági intézkedések késtek. A műszaki tervezőkkel szemben a beruházók nem tudták kellően érdekeiket érvényesíteni. Kevés volt az alternatív tervekre szóló megbízás. Ritkán fordult elő a szerződésszegések anyagi jellegű elmarasztalása. A tervező vállalatok nem mindig tudták összeegyeztetni a városképi, a funkcionális és a gazdaságossági követeimé-