MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

184. ő. e. 1987. március 18. (45-74. o.) - 1. Az 1986. évi beszámoló taggyűlések tapasztalatai. Tájékoztató: 47-55

^ 6 Ruhagyár, Kaposmérő tsz, Csököly tsz/. A birálatok nagyobbik részét saját területükre cimezték, de növekedett a felsőbb szintű döntések mindenkori helyessége iránti kételkedés is. Több hozzászóló ugy fogalmaztott, hogy az aggódok ma többen vannak, mint a bizakodók. A Központi Bizottság novemberi határozatát tárgyaló pártrendezvényekhez viszonyítva csökkent, de még mindig jelentős a legfelsőbb párt- és állami vezetés birálata, átfogó személyi változást is sürgetnek a kibontakozás érdekében. A mezőgazdasági üzemek alapszervezeteiben az eredményesség érdekében tett üzemszervezési, termékváltási intézkedéseket elismeréssel fogadták. Az elmúlt évben pénzügyi hiánnyal záró szövetkezetekben javaslatokat tettek olyan program kidolgozására, mely gazdasági helyzetük megjavitását szolgálja. Több alapszervezetnél vetődött fel ismét háztáji gazdasággal összefüggő észrevétel, különösen a felvásárlási és a táp áremelésének kérdése. A hozzászólások kapcsán - főleg az ipari üzemekben - érintették a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetét. Néhány hozzászóló elbizonytalanodást, befelé fordulást tapasztal a brigádmozgalomban. Értékátrendeződésről beszéltek azok a párttagok, akik a törzsgárdával, a hűség kérdésével foglalkoztak; ne engedjük, hogy veszitsen jelentőségéből, értékéből, ujitsuk meg - kérték. /Siófok, Kaposvár/ A beszámoló taggyűléseken ismét felmerült a magánszektor bővülése miatt érzett aggódás. A véleményt mondók egyetértenek a termelő és a szolgáltató kisiparosok támogatásával, mert ők népgazdasági - lakossági igényt elégitenek ki, azonban a kiskereskedők egy részénél kifogásolják a munkanélküli jövedelemszerzés lehetőségét. Az életszinvonal-politika kérdéseivel a hozzászólók többsége foglalkozott. A városi, körzeti, községi jellegű alapszervezeteknél a nyugdijasok életkörülményeinek nehezedéséről, a szociális feszültségek növekedéséről sok szó esett. Ugy értékelik, hogy a százalékos nyugdij és fizetés emelés egyértelműen a magasabb jövedelműeknek kedvez, amit igazságtalannak tartanak. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a nyugdijasok életszínvonalának folyamatos csökkenése, a múltjuk lebecsülését jelenti és nem ambicionálja a fiatalokat. Sokan a környezetük és saját életszínvonaluk csökkenéséről szólva nagyon szenvedélyes hangnemben fogalmazták meg, hogy az "újgazdagok" jóléte egyre növekvő. Elhangzott többször