MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. január 7. (2-105. o.) - 1. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-vb 1973. december 23-i feladatterve alapján. Jelentés: 4-38

JEGYZŐKÖNYV MELLÉELETE! n Magyar Szocialista Munkáspárt Szigorúan bizalmas! Somogy megyei Bizottság Ikf.sz.: VB/1/1987. Kaposvár Készült: 1+29 példányban Jelentés számú példán

y' a megyei párt-végrehajtóbizottságnak Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-végrehajtábizottság 1973. december 27-i feladatterve alapján A megyei párt-végrehajtóbizottság 1973-ban elemezte - a Politikai Bizottság 1973. február 13-i határozata alapján - társadalmi, gazdasági fejlődésünknek és a megye lakossága erkölcsi-tudati állapotának demográfiai folyamatok alakulására gyakorolt hatását és széles körűen meghatározta a feladatokat. A célkitűzések végrehajtását elősegítették azok a központi intézkedések, amelyek javították a megye népesedésének anyagi, szociális valamint egészségügyi feltételeit. A fent említett testületi döntésben az intézményi, tárgyi feltételek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kapott a népesedéspolitikai ideológiai munka is. Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági változásai hatására azonban módosultak a demográfiai viszonyok továbbá a megyei feladatterv célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul. Szükségessé vált tehát az újbóli helyzetértékelés és a Politikai Bizottság 1981. szeptember 29-i határozata alapján a további feladatok kialakítása. Somogy népessége alakulásában történelmi sajátosságok is érvényesülnek. A feudalizmus-korabeli Somogy népességének alakulására tragikus hatással volt már a török uralom, melynek nyomán elveszítette lakossága több mint felét, szétzúzta a királyi vármegye településszerkezetét, évszázadokra visszavetette gazdasági, kulturális felemelkedését. Ezidoben Európa más területein lezajlott egy "demográfiai robbanás". A megye lélekszáma - az 1720-as évek óta beindult betelepítésekkel - fokozatosan emelkedett, bár a természetes szaporulat mutatói - néhány progresszív évtized kivételével - mindig elmaradtak az országos átlagtól. A polgári fejlődés korában jelentősebben nőtt a megye népességszáma, a századforduló esztendejében már 304 331 lakost tartottak nyilván, bár a népességnövekedés trendje ebben az időszakban is csak 10 ezrelékes volt. A felszabadulást követően 1945-60 között a sajátos tényezők - ipar hiánya, határmenti települések elnéptelenedése, balatoni idegenforgalom megélénkülése stb - következményeként az elvándorlás illetve a településszerkezet módosulása dominált. Az 50-es évek népesedéspolitikai intézkedései hatására /"Ratkó-korszak"/ emelkedett a születési arány, de a népszaporulat mutatói így is az