MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

187. ő. e. 1987. szeptember 30. (2-37. o.) - 1. A tanácsok pártirányításának tapasztalatai a marcali városi pártbizottság működési területén. Jelentés: 4-14

\5 2 I. A tanácsok pártirányításának tapasztalatai a marcali városi pártbizottság működési területén Előadó: Dr. G r ü b 1 László elvtárs, városi első titkár Dr. G r ü b 1 László elvtárs A témában a pártbizottság működési területén átfogó vizsgálatokat végeztek, melynek megállapításait a jelentés tartalmazza. A jelentésben foglaltakon túl is vannak tapasztalatok, amelyeket a munkában hasznosítanak. A pártszervezetek a tanácsok hatáskörét tiszteletben tartják. A tanácsok önállóságának növekedése és a legutóbbi tanácsválasztás minőségileg új helyzetet teremtett. A pártirányítás módszerei lassan alakulnak ki, sok esetben görcsösen ragaszkodnak a korábbi módszerekhez. A tanácstagok tájékoztatása nem fejlődött, az apparátus és a vezetők munkájáról nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Az előterjesztések nem érik el a kívánt színvonalat. Az elöljáróságok működése azt bizonyítja, hogy a székhely és a társközségek közötti feszültségeket ki lehet küszöbölni. A tanácsi munkában a nyitottság tekintetében van fejlődés. Egymás közötti kapcsolatok, koordináció is fejlődött, a vállalkozási kedv növekedett. Demagógia is tapasztalható, ennek visszaverésében a tanácsok egyedül maradtak. A tanácsok feladatköre 1985 óta jelentősen növekedett, ehhez azonban nincs felkészült apparátus, emiatt a tanács és a lakosság közötti feszültség növekedett. A jövőben a jogszabályalkotó szerveknek jobban meg kellene gondolni, hogy milyen hatásköröket adnak le a helyi tanácsokhoz, megvannak e annak a személyi feltételei. A kádermunka leggyengébb pontja a községi tanácsi apparátus megerősítése. A megyei tanács személyzeti osztálya nagyobb segítséget adhatna, ha kell a városok terhére is. Horváth László, Dr. Sarudi Csaba, Mihalics Veronika, Léber Gyuláné, Tolnai Sándor elvtársak kérdésére válaszolva elmondja a következőket: A községek közötti ellentétek okai között érzelmi és anyagi okok is szerepelnek. Jelenleg a közös tanácsoknál nem tudják megmondani, hogy az egyes községekből mennyi bevétel származik és azt mire használják fel. Ahol kellő figyelmet fordítanak a társközségi problémák megoldására, ott kevesebb a feszültség.