MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

187. ő. e. 1987. szeptember 30. (2-37. o.) - 1. A tanácsok pártirányításának tapasztalatai a marcali városi pártbizottság működési területén. Jelentés: 4-14

10 egyre nehezebb megfelelő ügyintézőt találni. Az állam főiskolát végzettek száma kevés, közülük többen elhag nácsokat. Jelentős azok száma, akik nem vállalják a t de megfelelő pótlásukat sem tudják a tanácsok megolda rosi tanács kulcsfontosságú beosztásaiban a káderhely vetően jó, azonban a csoportvezetői, ügyintézői állom kevés a jogi és közgazdasági végzettségű. Nem elég tu töndij szerződés szorgalmazása. Gond az is, hogy a szakmai előírásoknak való megfelel több helyen gyenge a VB.titkár felkészültsége, vezető s pótlásuk sem biztositott. E tények okai összetettek a szakemberképzés fogyatékosságaira, a tanácsi dolgoz és erkölcsi megbecsülésének gyengeségeire, e munka pr nek csökkenésére vezethetők vissza. A kisebb községekben a szak­emberhiány más területen is feszitő gond. Jelenleg sem a helyi pártszervek, sem a megyei tanács személyzeti osztályának figyel­me, községi tanácselnökök kezdeményező szerepe, s a városi tanács ezirányú segitsége nem kielégitő a községi tanácsok ügyintézői állományának tudatos minőségi fejlesztésében. Összegezve: Marcali város és környékén a tanácsok pártirányitásá­ban az alapelvek érvényesülnek. Megtorpanások és az ismert fogya­tékosságok ellenére a politikai testületek és szervezetek megnö­vekedett figyelme elősegítette a tanácsi szervek eredményesebb működését, a helyi önállóság és felelősségvállalás növekedését. A fejlődésben azonban jelentősek a színvonalbeli különbségek, s a pártirányitásban községi szinten a változásokhoz való igazodás módszerbeli hibáktól sem volt mentes. Ezért a városi és községi pártszerveknek az alábbi feladatok végrehajtására kell kiemelt figyelmet forditani: igazgatási yták a ta­anulást, ni. A vá­zét alap­ány között datos az ősz­es ellenére i munkája, , döntően ók anyagi esztizsé­- A pártirányítás segitse elő a tanácsi testületek népképviseleti, önkormányzati jellegének ütemesebb kibontakozását, a nyilvános­ság, s a tanácsi munka társadalmi ellenőrzöttségének erősödését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom