MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

179. ő. e. 1986. április 16. (2-57. o.) - 1. A csurgói városi jogú nagyközségi pártbizottság munkája a politikai bizottság 1984. február 28-i határozata alapján. Jelentés: 5-16 - Szóbeli kiegészítés: 17-19

- 8 A tervező munka javuló szinvonalú, a felsőbb szintű határozatok feldolgozása azonban zsúfoltságot okoz. Az előterjesztések nagy száma a vitát korlátozza, ezért a vita érdemibbé tétele érdekében a napirendek számát indokolt volna csökkenteni. Az irányitó, ellenőrző munkában nagy figyelmet forditanak az alapszervezetékre, azonban ezzel kapcsolatos differenciáltság még nem kielégitő. A kialakitott munkarend és munkamódszer jónak bizonyult, egyes területeken azonban túlzott leterheltség érzékelhető. A nagyatádi pártbizottsággal egyes hatásköröket közösen gyakorolják, a két pártbizottság között elvtársi kapcsolat alakult ki. A kádermunka javuló színvonalú, jó a pártépitós is. A továbbiakban első helyre kell tenni a testületi tagokkal való foglalkozást. A tervező munka demokratizmusát szólesiteni kell. Célirányos, differenciált segitsóget kell nyújtani az alapszervezeteknek. Az apparátuson belül jobb munkamegosztást kell megvalósítani. Megítélése szerint az előterjesztett feladatok csurgói jellegűek, mert azokat a feladatokat kell ott megoldani, amelyeket előterjesztettek. Az előterjesztés hasznosítására hangzottak el javaslatok, azonban megitélése szerint ma még nincsenek olyan tapasztalatok Csurgón, amit máshol hasznosítani tudnának, annak ellenére, hogy törekvő, jó szinvonalú munkát végeznek, de ez még csak kísérletezés. Javasolja, hogy a munkamódszer ós a munkastílus végleges kialakításánál - amit a közeljövőben tárgyal meg a pártbizottság - a vitában elhangzottakat vegyék figyelembe. Szabó István elvtárs, PB-tag; Kilenc évig dolgozott a csurgói nagyközségi pártbizottságon, igy összehasonlítást tud tenni a mostani pártbizottság és a korábbi munkája között. Megitélése szerint a pártbizottság munkamódszere jó, kapcsolatai szélesedtek. A területről történő beiskolázás nehézségei valóban fennállnak. Ennek okát abban látja, hogy az alacsony bérek miatt az emberek második gazdaságot épitettek ki maguknak, a fiatalok most alapozzák a jövőjüket, igy iskolára nem szivesen mennek el, mert nem tudják nélkülözni a második gazdaságban elért jövedelmüket. A területen a cigánykérdés sokkal bonyolultabb, mint azt sokan gondolják. A vállalatok csak azokat foglalkoztatják a jelenlegi gazdasági helyzetben, akik becsületesen ós állandóan dolgoznak, az időnkéntnunkát végzőket ma már nem alkalmazzák. A cigányok segélyezésével a lakosság sokat foglalkozik, tudják ki, mikor kap segélyt ós rendkívül élesen reagálnak arra, ha tudják, hogy a segélyezett a kapott segélyt italra költi. Csak azoknak kellene a kezükbe adni a segélyt, akik azt az adott célra költik.