MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

178. ő. e. 1986. március 19. (120-169. o.) - 1. A pártszervezetek és -szervek önállóságának és öntevékenységének, valamint a párttagság politikai aktivitásának alakulása a megyében, a további feladatok. Jelentés: 122-131

3 A vezetőségi tagok mintegy fele /14 százalékról/, a titkárok kétharmada /23 százalékról/ végzett közép-, illetve felsőfokú politikai iskolát. A végzettek jelentős része aktiv politikai munkát fejt ki, korszerű ismereteiket a pártmunkában megfelelően alkalmazzák. Mindezek eredményeként a politikai munka személyi feltételei legtöbb helyen kedvezően alakultak, a kommunisták és a tisztségviselők felkészültsége, gondolkodásmódjának változása pozitívan hatott a pártszervezetek kezdeményezőkészségére, munkájuk színvonalára, a párttagság aktivitásai:. Vannak viszont olyan pártszervezetek, amelyekben a politikai és szakmai felkészültség szintjéhez képest alacsony szinvonalu a pártmunka. Ennek fő okai az elméleti ismeretek hasznosulásának hiánya mellett az irányítás és a vezetés gyengesége, a kedvezőtlen politikai légkör, a hatáskörök hiánya. II. A pártmunka tervezésének továbbfejlesztésére hozott határozatok a pártszervezeteket a helyi önállóság erősítésére, a kezdeményezőkészség nagyobb fokú kibontakoztatására, a munkamódszer fejlesztésére ösztönzik. A végrehajtás eredményeként javult a munkatervek tartalma, a feladatoknak, napirendeknek a tényleges politikai szükségletek szerinti megtervezése. A politikai céloknak megfelelően erősödött a tervezőmunka demokratizmusa, a fejlődés mértéke azonban az egyes pártszervek és -szervezetek munkájában eltérő szinvonalu. Különösen az alapszervezeteknél gyakori az irányitó pártszervek programjaiból, terveiből való másolás. Helyenként rugalmatlanság, a betervezett, de időszerűségét vesztett témák megtárgyalásához való ragaszkodás is előfordul. Az évenkénti 6 taggyűlésre való merev "beállás" miatt a menetközben felmerült kérdések megvitatása következtében a taggyűlések túlzsúfoltak, illetve sokáig tartanak, ez csökkenti a vita érdemiségét és károsan hat az aktivitásra is. A széles körű vita kibontakozását gyakran gátolja, hogy az előterjesztések egy része túlzottan szakmai jellegű, döntően tény- és számadatokat tartalmaznak, nem adnak megfelelő politikai indoklást az összefüggésekre. Gond az is, hogy gyakran fontos kérdésekben is a végrehajtó szervek döntenek a nagyobb testületek, illetve a párttagság helyett.Ilyen esetekben a tisztségviselők sokszor - elsősorban kényelmi szempontból - időhiányra hivatkoznak. A politikai munka iráyitását, koordinálását kedvezőtlenül befolyásolja a munkatervek elfogadásának eltérő időrendje.