MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986
177. ő. e. 1986. január 8. (2-60. o.) - 1. Somogy megye szarvasmarha-, sertés- és juhágazatának helyzete, és a további feladatok. Jelentés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 23-24
*1 3 Végül elnézést kér, hogy a táblázat nem jól lett összeállitva, mert a kedvezőtlen adottságú üzemekben nem nőtt az állatállomány, hanem az idetartozó üzemek száma nőtt, igy nyilván az állatállomány is, tehát az összehasonlítási alap igy nem jó. Dr. Gyenesei István, Boros József és Váncsa Jenő elvtársak kérdésére válaszolva elmondja a következőket: Gyakoroltuk azt a megoldást, hogy ha az állattenyésztési ágazat valamely üzemben veszteséges volt, akkor azt szüntesse meg, ha úgy látszott nem lehet nyereségessé tenni. Ennek alapján 10 tsz-ben a szarvasmarha, 14 tsz-ben a sertés és 3 állami gazdaságban a sertés ágazatot megszüntették. Ezt a megoldást a jövőben nem szeretnék továbbra is gyakorolni, mivel hosszú távon az állattenyésztés sorsdöntő lesz az üzemekben. Ha a rekonstrukcióban lépni tudnak az üzemek, akkor a tenyésztés gazdaságossá válik. Az előterjesztés feladati részében mindazt összefoglalták, amit szükségesnek látnak a helyzet megváltoztatására. A felhasznált abrak azért növekedett, mert azok tápértéke is változott. Egyébként az üzemek nem szÍvesen veszik meg a tápot, mert drága és nem felel meg a követelményeknek. Horváth László elvtárs, vb-tag: Meggyőződése, hogy nem lehet elvonatkoztatni Somogy gazdaságától, amikor az állattenyésztés helyzetét értékeljük. Sok tekintetben a megye helyzete az országos átlag alatt van. A helyzet alakulásában jelentős szerepe van az emberi tényezőknek is. Nincs megfelelően elismerve az a munka, amit az állattenyésztésben dolgozók végeznek. Nagyon sok fiatal ember dolgozik ott, ezek erkölcsi elismerése sem kielégítő. 1985-ben tovább romlott a helyzet, csökkent az állomány ezzel egyidejűleg a kibocsátott termék is csökkent. íelmerül, miért van Somogyban állattenyésztés:, azért, mert ez Somogyban hagyomány, másrészt az üzemekben a távlati elképzelések nemcsak a napi megitélésen alapszanak. Pozitívként értékelhető, hogy a megyében a hús- és hústermék ellátásban zavarok nem voltak. Megállapítható, hogy azok az üzemek, amelyek a 70-es években tudtak lépni, azok ma sokkal jobb helyzetben vannak. Ez a helyzet termelőszövetkezetükben is, mert annak idején még 30-35 ezer forintért tudtak férőhelyeket létrehozni. A sertés ágazatban a tenyésztéssel foglalkoznak, azok elhelyezése, eladása biztositható. Túl kellene már lépni azon a szemléleten, hogy egyes térségekben lehet állattenyésztés nélkül is dolgozni, mert ez nem igaz, a biológiai körforgás enélkül nem biztositható, hosszú távon pedig egyáltalán nem fogadható el, hogy ne legyen állattenyésztés. A takarmánygazdálkodás úgy is javítható, hogy jobbá tesszük a gyepgazdálkodást. Jelenleg a földek 7-8 százaléka kerül szervestrágyázásra, ennek bővítésére is kell az állattenyésztés. Az állattenyésztésben dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésében is előrébb kell jutni. A jelentésben megfogalmazott feladatokkal egyetért. Alapvetőnek tartja, hogy a különböző szervezetek érdekeltségében változás következzen be. I