MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

182. ő. e. 1986. november 12. (2-82. o.) - 3. Különfélék: - a.) Az ideológiai élet, a politikai tudatformáló tevékenység tapasztalatai és az ideológiai munka fejlesztésének feladatai. Jelentés: 47-72

20 A Közel- és Közép Kelet eseményei állnak az érdeklődés középpontjában. Olykor bizalmatlanság is megfogalmazódik a "változékony" politikai platform iránt. Nem tartják őket megbízható gazdasági partnernek, s támogatásuk viszonzását sem mindig érzékelik. Egyes személyiségek, konfliktusok eltérő értékelése zavart okoz, kritikát vált ki. Együttérzéssel emelnek szót a dolgozók az ottani tömegek szenvedése, éhezése, nyomora ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikaja,az enyhülésért vívott küzdelemben szerzett tekintélye, az élénk diplomáciai élet az emberekből egyetértést, bizalmat vált ki. A különböző nemzetközi szervezetekben való részvételünket külpolitikánk elismerésének tartják. A nemzetközi élet bonyolult összefüggéseinek tükröződése a közgondolkodásban - az agitáció, a propaganda, a tájékoztatás, a széles körű diplomáciai kapcsolatok és az idegenforgalom hatására - kiegyensúlyozottabbá vált. A lakosság külpolitikai ismeretei bővültek, mélyültek. Ugyanakkor egyes kérdések megítélésekor egyre inkább tapasztalható az osztályszempontú állásfoglalás hiánya. Az MSZMP vezető testületeinek helyzetértékelései, határozatai a lakosság tartós érdeklődésével találkoznak, bizalmat ébresztenek, egyetértést váltanak ki. Tapasztalható, hogy a nehézségekkel való szembenézés, a politikai realizmus növelte a párt tekintélyét. Ezért is olyan rendkívül kritikus a közvélemény, amikor a pártélet normáinak megsértésével, kommunistához méltatlan magatartással találkozik. Az emberek többsége azonosul az eredményeket józanul elismerő, a gondokkal reálisan számoló politikával. Egyesek körében azonban a politika feladatának csupán a hibák feltárását tekintik. A marxizmus világnézeti hegemóniáját egyes körökben vitatják, a közgondolkodásban nem erősödött eléggé a meggyőződés formálásának, a tudományos világkép terjesztésének vannak még jelentékeny kihasználatlan tartalékai. Sokszor felvetődik, hogy az elméletet nem mindig igazolja a gyakorlat, ami arra utal, hogy a hegemón világnézet terjesztése, átsajátítása sok formális, indokolatlanul leegyszerűsítő elemet hordoz. Ugyanakkor tapasztalható a napi gyakorlat szükségleteire építő megközelítés és az elméleti igénytelenség is. Az elméleti tényezők és módszerbeli tanúiságok együttes hatása közgondolkodásunkban fokozatosan, olykor ellentétek, rendszerint ellentmondások között válik erőteljesebbé és ki-