MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986
182. ő. e. 1986. november 12. (2-82. o.) - 3. Különfélék: - a.) Az ideológiai élet, a politikai tudatformáló tevékenység tapasztalatai és az ideológiai munka fejlesztésének feladatai. Jelentés: 47-72
- t - & segíti elő. Szükségesnek látják a szabadidőben végzett többletmunkát az életezinvonal szinten tartása érdekében.Szóvá tették, hogy a jó munka elismerése csak anyagiakban de ott sem eléggé differenciáltan fejeződik ki. Fizikai dolgozók szerint az erkölcsi elismerésnek a jó szónak, a köszönetnek, a vezetői figyelmességnek is volna ösztönző ereje, s ez gyakran hiányzik. b/ Rendszerünk előnyeinek, értékeinek meghatározása egyre erőteljesebben, élesebben foglalkoztatja a közgondolkodást. A közelmúlt agitációs és propaganda munkája és a történeti irodalom hozzásegített az illuziómentes szocializmuskép igenléséhez. Ám ez igény nyomán a reális szocializmus-kép kialakítása igen ellentmondásos és legfeljebb egyes elemei fedezhetők fel. A szocializmusról - mint világmozgalomról - alkotott kép szoros összefüggésben van a szocialista közösség országai közötti együttműködéssel, az eltérésekkel, illetve a nem szocialista országokban működő kommunista és baloldali pártok politikájával. Ezekről az információk mennyisége, mélysége, megítélése a köztudatban rétegenként is eltérő. Az emberek zöme meggyőződéssel ragaszkodik a szocializmus alapvető intézményeihez. Véleményük úgy foglalható össze, hogy e társadalom biztosítja a különböző osztályok, rétegek, nemek és nemzedékek együttműködési, kibontakozási lehetőségeit; sokkal nagyobb mértékben, mint a magyar történelem során az bármikor lehetséges volt. Ezzel függ össze az az igény, amely történelmünk jobb megismerésére, a történelmi személyiségek, események elevenebb, gazdagabb bemutatására és szemléletére vonatkozik. Különösen erőteljes ez a felszabadulás utáni időszak iránt: hatékonyabb propagandát, történelemtanítást kívánnak. Szóvá tették nemzeti és nemzetközi ünnepeink, ünnepségeink szokványosságát, esetenkénti jellegtelenségét. Meggyőzőbb érvelést, érzelmi telítettséget, bensőségességet, a nemzeti és nemzetközi jelleg , a haladó vonások jobb bemutatását várják ezektől az alkalmaktól. A kapitalizmusról alkotott kép tárgyilagosabbá vált, ám sok vonatkozásban még felszínes. A kaposvári tanácskozás anyaga eredményesen használható a propagandában. A közgondolkodás a fejlett tőkés országok anyagi-technikai színvonalát, az ottani áruk minőségét, egyes szakmák nagyobb anyagi elismertségét továbbra is kedvezőnek minősíti, de a közbiztonság, az egyén kiszolgáltatottsága, a látszatszabadság, a munkanélküliség az emberek ellenérzését