MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1985
172. ő. e. 1985. január 23. (65-116. o.) - 1. Az 1985. évi képviselő- és tanácstag választások előkészítésének politikai és szervezési feladatai. Tervezet: 68-76 - Állásfoglalás: 77-85
2 I. A választások főbb elvei Választási rendszerünk korábban is alkalmazott alkotmányos elvei beváltak, jól szolgálják társadalmi céljainkat. Az elmúlt évtizedekben megerősödött nemzeti egység és a szocializmus építése azonban a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését, s a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tételét igényelte. Ezek a követelmények szükségessé tették a választási rendszerünk továbbfejlesztését, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának a lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi-politikai szerepe, egyszerűsödjön a választások előkészítése és lebonyolítása. A Központi Bizottság javaslatára - széles körű, felelős társadalmi vitát követően - alkotta meg az Országgyűlés az 1983. évi III. törvényt az országgyűlési képviselők es a tanácstagok választásáról. A törvény egyik legalapvetőbb uj rendelkezése az országgyűlési képviselők és a tanácstagok kötelező többes jelölése. Ennek lehetősége eddig is biztosított volt, de a gyakorlatban kevés ilyen jelölésre került sor. Ezért vált szükségessé, hogy a jogszabály kötelező rendelkezése alapján valósuljon meg a többes jelölés. A többes jelöléssel lehetővé válik, hogy a Hazafias Népfront programját magukénak valló jelöltek között a közéletiség, a rátermettség döntse el a választást. A szavazás és a választás is egybe esik oly módon, hogy a szavazás kifejezi a politika melletti kiállást} a választás pedig azt, hogy a választópolgárok a jelöltek közül személy szerint kiket tartanak a^legalkalmasabbnak a politika megvalósításában való közreműködésre. A többes jelöléssel növekszik a választások politikai jelentősége, a választópolgároknak nagyobb lehetősége nyilik a választásokban való tevőlegesebb részvételre. Törekedni kell annak elfogadtatására, hogy a jelölés már önmagában közéleti elismerést jelent. Az a jelölt, aki a választókerületében a megválasztott országgyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótkepviselő, illetve póttanácstag lesz. Ennek bevezetése elősegíti a többes jelölés vállalását, hozzájárul ahhoz is, hogy megelőzze a közvélemény kedvezőtlen értékítéletét a meg nem választott jelölttel szemben. A választások tapasztalatai alapján indokolt, hogy a legfelsőbb népképviseleti, törvényhozói szervben feltétlenül jelen legyenek politikai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kultúra, az egyházak legismertebb személyiségei. Az ő tevékenységük, tisztségük hatóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Az egyéni országgyűlési választókerületi rendszert fenntartva ezekre a jelöltekre országos választási lista alapján valamennyi választópol-