MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1985
172. ő. e. 1985. február 8. (117-175. o.) - 1. A Kaposvári Cukorgyár gazdálkodásának helyzete, különös tekintettel a termeltetésre és az üzemeltetés eredményességére. Jelentés: 120-131 - Vélemény: 132-134
2 A gyár termeltetési kapcsolatait - termelői vélemény szerint hosszabb időt tekintve egysikuság jellemzi. Az utóbbi években nincs számottevő előrelépés a termelőknek nyújtott szolgáltatásokban, a magatartásban, a késedelmes szerződéskötésekben, az apparátus személyes kapcsolataiban, valamint e kapcsolatok gazdagításában, megújításában. Gondok jelentkeznek a gépvásárlás ? gépbérlet terén, az alkatrészellátás segítésében, a műtrágya és vetőmag költségtérítésében és az érdekegyeztetésben. Nem sikerült kellő mértékben előrelépni a répaszedés, szállítás, feldolgozás összehangoltságának javításában sem. Ugy ítéljük meg, hogy bár a felsorolt gondok egy része a gyártól független, a kapcsolatok javítása érdekében aktívabb és kezdeményezőbb termeltetési politikát kell folytatnia. Gondot jelent, hogy a gyári gazdálkodás eredményessége 1978. óta fokozatosan csökkent és 1983. évben nagymérvű veszteséget realizált. Ennek oka elsősorban a répa cukortartalmára, a répa tárolási veszteség emelkedésére, valamint a feldolgozási költségek növekedésére /elsősorban energia- és fuvarköltségek, valamint a bankkamat/ vezethető vissza. Ez évben is várhatóan alaphiányos lesz a gyár. Gyári vélemény szerint a termelési költségek csökkentésének lehetséges módja - a takarékosság mellett - a kampány meghosszabbítása. A szakemberek a 130 napos feldolgozási ciklust tartják optimálisnak. E megoldásnak azonban alapanyag oldalról jelentős korlátai vannak. Meg kell jegyezni, hogy mintegy 23 millió Ft amortizációt 1984. II. félévében - banki hozzájárulással - a gyár nem számolt el. Az uj gazdasági szabályozórendszer előreláthatólag az eredményesség gondjait valamelyest enyhíti, de a problémákat várhatóan nem oldja meg. Az V. ötéves tervidőszakban végrehajtott rekonstrukció eredményeként korszerűbbé vált a répafeldolgozás technológiája. A fejlesztési lehetőségek csökkenése azonban a gyár további rekonstrukcióját rendkívül hátrányosan érintette. A répafeldolgozás mechanizációját már nem követte a cukortárolási lehetőségek javítása. Emiatt a gyár raktározási gondokkal küzd. Gondot jelent a kazánrendszer rekonstrukciója is. Kedvező, hogy a gyár személyzeti- és kádermunkájában az utóbbi években előtérbe került az utánpótlással való foglalkozás politikai és szakmai területen egyaránt. E munka eredményességét mutatja ajpv. titkár, valamint a főmérnök és főkönyvelő személyének belső megoldása. Gondot jelent viszont, hogy a kinevelt kádereket a gyár nagy részben nem tudja megtartani. Emiatt a közgazdasági területen ma is jelentős szakembergondok vannak.
