MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Szóbeli kiegészítő: 47

2 I. Tájékoztató a mezőgazdasági és épitőipari kisérleti bérszabályozás megyei tapasztalatairól Előadó: B o g ó László elvtárs, a TESZÖV titkára Ring István elvtárs, a SÁÉV megbizott igazgatója B o g ó László elvtárs szóbeli kiegészítője: A téma napirendre tűzése elősegiti a jövőben e területen a bátrabb előrelépést. Az anyagban érzékeltették, hogy jelentős mértékben megnövekedtek a jövedelmek, nem mindenütt tartottak lépést a termelési érték növekedésével, azonban megállapítást nyert, nem történt illetéktelen bérkiáramlás egyik szövetkezetben sem. Szorosabb koordináció van a nyereség és a jövedelem között. A mezőgazdasági üzemeknél az összehasonlítás nagyon nehéz, mert nem egyforma szintről indultak el a szövetkezetek. Meg kell jegyezni, öszszességében nagyobb eredmények nem születtek, mivel túlzott volt az óvatosság, bátortalanság a vezetés és a tagság részéről a bizalmatlanság. A kisérleti idő lejárta után lehet konkrét véleményt mondani, az eddigi tapasztalatok pozitívak. Országosan 99 mezőgazdasági üzem vesz részt a kísérletben, ebből 6 Somogy megyei. A 6 tsz-ben mintegy 200 fős létszámmegtakaritást hozott a kísérlet, sőt olyan szövetkezet is van, ahol új tevékenységbe kezdtek (Barcs - ventillátorüzem) . A felszabadult munkaerő a népgazdaság egyéb ágaiban el tud helyezkedni. Tényleges bérfejlesztési törekvések nem voltak, ugyanis az alap- és teljesítménybéreket kismértékben növelték a tsz-ek, az év végi részesedésből a végzett munka alapján részesültek. Megítélése szerint a kisérleti bérszabályozás elemeit a többi termelőszövetkezet is átveheti, mert sok mindent lehet hasznosítani belőle. Ennek érdekében tartottak a közelmúltban Barcson tapasztalatcserét. Barcson már korábban is bátran nyúltak a decentralizált bérezéshez. A két módszer közül a fogyasztás és felhalmozás aránya sokáig nem tartható, rövid időre esetleg ott, ahol alacsonyabb szintről indultak; a nagyüzemi keresetszabályozás a nyitottabb; a bértömegszabályozás felől fognak még nyitni. Ring István elvtárs: A múlt évi tapasztalatok alapján egyértelműbbé válik, hogy a SÁÉV-nál előrelépést jelentett a kisérleti jövedelemszabályozás. Annak ellenére, hogy általában az épitőipari tevékenység abszolút értékben csökkent, a SÁÉV-nél 1983-ban teljes termelésük 7,8 %-kal, az árindex 5,5 %-kal növekedett. A termelésnövekedés az új bérszabályozásnak köszönhető, 1982-höz viszonyítva az épitőipari munkás termelékenység 31,4 %-kal növekedett, a személyi jövedelmeknél pedig 12,7 % volt. A jövedelemszabályozás feltárt fölösleges munkaerőt is, az előző évihez képest 88,7 %-os volt a tényleges fizikai létszám, 139 fővel kevesebb, mint az előző évben. A termelékenységnövekedés következtében a vállalat jövedelmezőségi mutatója 7,4 %-ról 9,5 %-ra emelkedett. A kísérlet nem jelentett könnyebbséget a vállalat számára, de egy szabadabb gazdálkodási-irányítási lehetőséget biztosított. Vállalati szinten a költségvetési befizetés 15 millióval több volt a kisérlet során, de nagyobb mértékű volt a pezsdítő hatása a kísérletnek, mint az elvonás. A továbblépés érdekében nagyon fontosnak tartják a leányvállalatok alapítását, a szervező rendszer és a döntési kultúra decentralizálását, mert kisebb egységekben nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel, hatékonyabb munka érhető el. Sok még a kiaknázatlan tartalék, amit jól lehet a jövőben hasznosítani. Nyíltan kell szólni arról is, hogy ilyen mértékű eredményjavulást, mint amit 1983-ban produkáltak, minden évben nem várhatunk, egy visszafogottabb mértékű javulás állhat be, mivel a jelzett eredményt tartalékok ki-