MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.) - 1. Az ifjúság társadalmi helyzete, és a párt feladatai c. vitaanyag véleményezése, a pártvita somogyi tapasztalatai. Központi bizottság vitaanyaga: 235-249

4&h cselekvés vállalásával. Számottevő a passzív, közömbös rétegek aránya. 2. Az ifjúság társadalmi mobilitása alapvetően továbbra is biztosított. Nőtt az ifjúság iskolázottsága, szakképzettsége, és csökkent a szakképzetlen munkát végző fiatalok aránya. A foglalkoztatottak több mint egyharmada 30 éven aluli. A nagyobb szaktudást igénylő népgazdasági ágakban a fiatalok vannak többségben. A pályakezdő fiatalok többségének útja a szakmunkás és a szellemi dolgozó rétegekbe vezet. A fiatal férfiaknak 54 százaléka szakmunkásként, a nőknek 47 százaléka szellemi dolgozóként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban. A szakmunkássá váló fiataloknak mintegy harmada alacsony iskolázottságú szakképzetlen fizikai dolgozó rétegből indul. A felsőfokú intézményekben tanuló fiatalok mintegy 40 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ugyanakkor a társadalom egyes rétegei zártabbá váltak. A magasabb presztízsű értelmiségi foglalkozások (orvos, művész, jogász) utánpótlása ma nagyobbrészt ugyanezekből az értelmiségi csoportokból származik. Különös figyelmet érdemel a több generációs segéd- és betanított munkások rétege, amelynél a társadalmi hátrányok egymással összefonódva jelennek meg, és újratermelődnek. E csoporthoz tartozik a fiatalok mintegy 15 százaléka. 3. Az utóbbi években mind erőteljesebben érzékelhető néhány olyan feszültség, amely az ifjúság felkészítését, társadalmi beilleszkedését, önálló életkezdését kíséri. a) A családok életében ellentmondásos jelenségek mutatkoznak. A családok többsége jelentős áldozatot vállal gyermeke neveléséért. Ugyanakkor növekedett a felbomló családok száma. Sok szülő elhanyagolja gyermekének megfelelő nevelését; nemtörődömség, nem egyszer felelőtlenség, elkényeztetés is tapasztalható. A szülők egy része, „gondtalan gyermekkor" biztosítására törekedve, anyagi erőfeszítéseit nem párosítja a gyermekek munkára és felelősségre szoktatásával. Nem tudatosítja gyermekeiben, hogy a javakat és jogokat csak kitartó erőfeszítéssel, küzdelmek árán lehet megszerezni. Ezért a fiatalok viszonylag felkészületlenül találkoznak az önálló életkezdés sohasem könnyű feladataival. b) Az iskolázás nagyfokú kiterjedése folytán meghosszabbodott a képzési, felkészülési időszak, növekedett az iskola szerepe a fiatalok életében. Az iskolában töltött hosszabb idő 4