MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

168. ő. e. 1984. június 20. Rendkívüli ülés (224-260. o.)

5 A művelődés, szórakozás vonatkozásában is jobban kellett volna a KISZ felelősségét kihangsúlyozni. Ismert a szabadtéri szinpadok körüli probléma, 2 évvel ezelőtt a fiatalság 20-30 ezer forintos kárt okozott, összetörték a berendezéseket, ezt a kitiltás követte. Végül a tanács vállalta magára a fegyelmezés feladatát. Hol van itt a KISZ munkája, az ifjúságra való hatása? Tapasztalni lehet, hogy a KISZ-titkár az érdekképviselet helyett a maga belső intrikus ügyeivel foglalkozik, a fogyatékosságokat azonban nem lehet a másik asztalára odatenni. A megfogalmazásból azt lehet kivenni, hogy újfajta szervezeti módokat kellene létrehozni. Bármi is legyen a szervezet neve, lényegi változás csak akkor lesz, ha olyan vezetési koncepcionális emberek kerülnek az élre, akik a kivánt lépéseket meg tudják tenni. Köztudott, a középiskolákban, felsőfokú iskolákban a fiatalok döntő többsége KISZ-tag, ez már nem általánosítható a munkás ifjúságra. Szerinte ha a munkás fiatalok között nem csinálunk általános KISZ-taggá nyilvánítást, akkor erre a közép idcolákban sincs szükség, ahol egy olyan réteg tanul, akinek egy része értelmiségi, irányitó vezető lesz. Nem tartja reálisnak az összegezést, mert sokkal összetettebb a helyzet, nem mindenben igy igaz, ahogy le van irva. Konkrétabb megfogalmazás célravezetőbb lenne. Dr. K o v á c s László elvtárs, a vb tagja; Nem véletlen, hogy a vélemények többsége az iskolával kapcsolatos, hiszen 6 éves kortól a gyerek szoros kapcsolatban van vele. Azonban az iskola sem tud minden kérdést megoldani. Az iskolarendszer az állandó változás időszakában van. Az új tantervek bevezetése, új körülmények, pedagógus problémák, stb. megrenditik a bizalmat az iskola iránt. Pl. a nem rég bevezetett képolvasással kapcsolatos negativ irányú rádió nyilatkozat, stb. a tanitó jelöltekben is visszás érzést kelt. Azt is tudomásul kell venni, hogy a társadalom értékrendjében az ismeretszerzés, a nagyobb tudás nem feltétlenül az érvényesülés alapja. Ez sok minden másnak a függvénye: ügyeskedés, vállalkozó szellem, stb. Ez is csökkenti az iskola értékét. Náluk a főiskolán a diákok döntő többsége becsületesen tanul. Végeztek egy felmérést, miszerint a hallgatók 45 %-a a pálya iránti elkötelezettséggel tanul, kb. 30 % az, aki azért jött a pályára, mert ezt javasolták neki, vagy máshova nem mehetett, részben azonosul a pályával, és van kb. 20 %, akivel problémák vannak, ebből 10 százalék csalódott, azt képzeli, nem itt lenne a helye, többre hivatott. Bizonyos kényelemszeretet is jelentkezik a tanulásban, de nem ez az általános. Felvetik, miért nem beszélünk többet a pálya szépségéről, miért csak a kudarcok vannak megvilágítva. Ami a perspektívát illeti, a hallgatók jónak itélik meg, esetleg egy-két pályamódositást képzelnek el, a célokat is reálisnak, megvalósithatónak tartják. A pedagógusok lakáshelyzete,jobb, mint a korábbi években, vidéken is tudnak szolgálati lakást biztositani számukra, tehát ahol lakást kapnak, ott helyezkednek el. A hallgatók szociális helyzetében az utóbbi időben lényeges javulás történt: pl. ösztöndij rendszer átalakitása. Ma a kollégista hallgatók ösztöndija 4.200 Ft-ig egészithető ki, a városban lakóké 3400 forintig. Ahol pl. az egy főre eső jövedelem 412.- Ft, ehhez 2800 ferintőt kap. Több ezer forintos szociális támogatást tudnak adni. A tanulmányi ösztöndij jóval elmarad a szociális ösztöndíjtól, holott a jövedelem bevallások többsége nem reális. Ezzel nem értenek egyet, mivel nem ösztönöz a jobb tanulásra. A főiskolán évente átlagban 90-120 rendezvény van, 450 szinházbérlettel rendelkeznek, maximális kihasználtsággal.