MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

tak, szóba sem kerültek a bértémák. Ahhoz, hogy a programot megfelelő szinten folytassuk, néhány kérdésről a szövetkezetek vezetőinek ismereteit pontosabbá kell tenni. Pl. milyen a szövetkezeti vezetők tettrekészsége, felkészültsége. A szövetkezetek első számú vezetőin múlik elsősorban, hogy milyen a profil, milyen a kapcsolati rendszer, hogy tud megfelelni az exportkövetelményeknek, mennyire tud előregondolkodni, stb. Első olvasás után úgy tűnt, a feladatokban minden bent van. Gondolkodott azon is, ha neki kellene megjelölni azokat, melyiket tartja elsődlegesnek, első nekifutásnak nem sikerülne neki sem. Azonban hosszabb távon gondolkodva súlypontozni kellene a feladatokat. Pl profil, szerkezet, kádertémák, utánpótlási kérdések, fejlesztés, stb. Érdemes átnézni, milyen volt a KISZÖV irányitó munkája. Ennek a kapcsolatnak változni kell, ugyanis a szövetkezeti vezetők többsége szerint a megyei szövetség túlzottan is beleszól a munkájukba. Nem mindig esnek egybe az érdekek.A formák változatossága, az érdekek összehangolása dönti el, hogy a kapcsolat,az együttműködés milyen. Természetesen beleértve, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorlók miként tudnak segiteni. Érdemes lenne a feladatai részt átdolgozni. Pl. néhány súlyponti ügyet hogyan, kinek lehetne cimezni. Most volt testület előtt az ipar helyzete, az abból adódó sajátos feladatokra is ki kellene térnie az anyagnak. Kovács Béla elvtárs: Az elmúlt 13 év folyamatát elemezve megállapíthatjuk, hogy tervszerű fejlődés ment végbe az ipari szövetkezeteknél. Ez különösen az eltelt 8 évben a kis- és középüzemeik fejlődésében mutatkozott meg. Külön kiemeli azt a segitséget, amit az OKISZ részéről kapott a megye. A sok tárgyalás meghozta a jóirányú kibontakozást. Egyrészt az ipari szerkezetben történt változás, teljesen új ágazatot hoztunk létre. Igaz, ez nem volt feszültség-és problémamentes. Kialakult a gépipar, mely hosszabb távon létjogosultságot nyert. A barcsi UNITECHNIKÁ-nál nehezen tudtuk a problémát megoldani, de olyan folyamatot inditottunk el, mely megduplázta a termelést. Tény, ehhez sok pénz kellett,az OKISZ támogatott bennünket. A másik, amiben sok segitséget kaptunk, a termékszerkezet váltása és kialakitása. Egyes szövetkezeteknél eljutottunk odáig, hogy nemcsak megyei, hanem országos, sőt nemzetközi elismerést is kivívott az új profillal. A DELTA KTSZ emelett 8 szövetkezet koordinációs munkáját is ellátja, magas szinten. A jelentős export mellett külföld irányába technikai kiajánlásban, begyakoroltatásban is részt vesz, ami nem kis dolog. Meg kell említeni azt is, hogy váltani tudtak a szövetkezetek megfelelő segítséggel. Ennek eredményeként az V.ötéves tervidőszak az alapozási időszak volt, mely a VI. ötéves tervben teljesen beérett, jelentősen emelkedett az eredményesség. Nemcsak ipari szerkezetet és termékszerkezetet váltottunk, de a műszaki fejlődés szempontjából is nagyot léptünk előre. Hosszabb távra olyan termékkel és technológiával léptek ki, amely versenyképesség szempontjából is meghatározó. 1983-ban a gazdasági növekedés nem a legjobb volt, de a hullámzás ellenére a profilnak jövője van. A feladatok között is szerepel, van mit tenni a műszaki fejlődés érdekében, hogy a termék versenyképessége tovább nőj jön. A Lady Szövetkezetnél bizonyos fázislépések kimaradtak, ami miatt ma sokkal nehezebb lépni.Nem tud olyan minőséget adni, amit a piac követel. A negatívum mellett a textil vonatkozásában vannak jó példák kül- és belföld fele egyaránt. Pl. Csurgó,nincs probléma, egy év alatt fölzárkózott a piaci igényekhez. Jó volt a szétválás, megtalálták a megfelelő hátteret is. Nincs gond a Metaluxnál sem, bár itt a profilváltás nehezebb. Az egész kooperáció, felkészültség terén úgy érzi, a szövetkezetek felnőttek a feladatokhoz. összességében jól gazdálkodtak a KTSZ-ek, soha rosszabb