MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

-0" & -5 ni, az lépjen ki. A struktúrával van a baj, ugyanis a szakemberek egy ré­sze lépett ki a szövetkezetekből. Az OKISZ támogatja mindazokat a beruházásokat, amelyek gyorsan megtérülnek, tehát gépi és technikai jellegű beruházásokat. A Somogy megyei ipari szövet­kezet kezdeményezése nem volt olyan erőteljes, mint amit országos átlagban tapasztalnak. Szeretnék, ha jobban kezdeményeznének, bátrabban vállalkoz­nának, mellyel elősegitenék a népgazdaság, a szövetkezet problémáinak enyhi­tését. A bérezéssel kapcsolatosan vannak különbségek, kezdeményezési területek, lehet pályázni. A kisérleti bérgazdálkodásba néhány szövetkezet fér bele; a többlet exportvállaláshoz ez a lehetőség rendelkezésre áll. Nem tudnak annak a követelménynek megfelelni, hogy pályázzanak, mi ennek az oka? Mi hiányzik ahhoz, hogy vállalkozni tudjanak? Meg kell vizsgálni és fel kell számolni az akadályozó tényezőket. A személyi változásokat illetően: nem ártana egy-két helyen alaposabban megnézni az alkalmasságot. Nemcsak veszteségesnél, hanem minden szövetke­zetnél. Ebben jól segithetne a helyi pártszervezet, a tanácsi szervekkel közösen,akik a törvényességi felügyeletet látják el. Az, hogy a vezető meg­felel-e a vezetői követelményeknek, napi feladatot kell, hogy képezzen. Belső ellátás, szolgáltatás, ellátás szabályozás kérdéseit illetően: Igen nagy eredménynek tartják, hogy a szolgáltatást mentesítették a 10 %-os SZTK alól 1984-ig. Alaposan áttekintve keresik a lehetőséget, hogy miként végezhetnék gazdaságosabban, hatékonyabban a munkát. Látogatásai során sok meglepetésben volt része. Nagy a létszám a nemtermelőknél, pl. egy fodrász­üzlet átalánydíjas elszámolású lett, kiderült, nincs szükség külön pénztá­rosra, takar itóra. Sajnos a központokban olyan magas létszám torlódott fel, amit nem tudnak eltartani. Ezért a nem termelő létszám alapos fe lülvizsgá­latra szorul. Ahol 100.- Ft. bérre 100.- Ft nyereség jut, ott nincs probléma ahol ennél kisebb, ott gondok vannak. Vizsgálni kell a szövetkezetek távlati lehetőségeit. Ellensúlyozva a hát­rányos hatásokat arra kényszerítve, hogy gazdaságosan dolgozzanak. Egy-két kivételével a szövetkezetek jól dolgoznak a megyében, ez azonban nem jelen­ti azt, hogy nem kell vizsgálni az összefüggéseket. Az export jövedelmezőség jobb, mint az országos átlag. Elsősorban a termék­összetétel, a magas tőkés bérmunkának köszönhető. A szövetkezetek vezetőivel azért nem annyira felhőtlen a kapcsolat. A velük való beszélgetéskor elmondták, Biczó elvtárs vezetési stílusa akkor sem de­mokratikus, amikor az akar lenni. A szövetkezetek fejlődnek, az a generáció váltás amiről szó volt, bekövetkezett. Ezzel együtt megváltozott a régi ve­zetési stílus is. Az önállóság az új munkamódszer új vezetési stílust, új módszert vár el a megyei elnöktől is. Akkor szóljon bele a szövetkezetek dolgaiba, akkor segítsen, amikor azt a szövetkezetek igénylik. Nem kell min­dent az elnöknek a szövetkezet helyett elvégezni, hagyni kell őket ön­állóan dolgozni. Ezzel szembe kell nézni. Önmagában az a tény, hogy a szövetkezetek többsége jól dolgozik a megyé­ben, nem szabad, hogy megnyugtassa a KISZÖV vezetőit. Mert ezen a területen további lehetőségek vannak, amelyeket ki kell használni: ezzel élni kell. A szövetkezetek és a tagság között minden rendben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom