MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

163. ő. e. 1983. október 5. (180-210. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és a további feladatok a megyei pártbizottság 1971. szeptember 28-i határozata alapján.. Jelentés: 182-203

megyénkben a kishatármenti kapcsolatok, illetve a balatoni idegenforgalom tapasztalataiból is. A cigánylakosság növekvő számaránya, a velük szembeni előitéletek és az asszimilációs problémák itt is éreztetik hatásukat. Jóllehet egyre többen nem etnikai alapon emelnek kifogást, hanem a türelem és a segítőkészség fenntartása mellett következetesebb eljárást, azonos szigorúságú elbirálást igényelnek a cigánylakosság munkakerülő, rendbontó elemeivel szemben. A nacionalista jelenségek mellett találkozunk a kozmopolitizmus végleteivel is, főleg a fiatal értelmiségiek, diákok felfogásában. E nézetek képviselői olykor felszines "Európa-modell" alapján lebecsüléssel elvonatkoztatnak nemzeti-történelmi adottságainktól, sőt az is előfordul, hogy a távlatokat a konvergencia elmélet kritikátlan átvételében jelölik meg. A szülőföldhöz való ragaszkodás, a hazaszeretet érzése, élménye szervesen összefügg a dolgozók meggyőződésével: e terület fejlődéséért érdemes tenni, áldozatot vállalni. Része mindennek a következetes történelmi hagyomány feltárás is. A kibontakozás szempontjából hasznos lokálpatriotizmus uj jelenségeivel is találkozunk a megyében: a közvélemény hangot ad annak, hogy a tevékeny környezetformálás az egyik legalapvetőbb településfejlesztési tényező. Az elmúlt évtizedben a megyéből elszármazottak segitőkészsóggel viszonyultak Somogyhoz. Hatottak ellentmondások, melyek összefüggnek a lakosság jelentős mobilizációjával, egyes települések sorvadásával, az egykori nagycsaládok részbeni felbomlásával és azzal is, hogy az uj munkahelyeken, lakóterületeken a szűkebb szülőföld szeretetére, megbecsülésére még kevés gondot forditanak. A szocializmus hazai épitésének gyakorlati tapasztalatairól alkotott vélemények fő tendenciájukban igenlőek, egyetértőek. Az utóbbi időben a szocialista demokrácia fejlődésének az általános műveltség színvonalának emelkedésével együtt erőteljesebbé vált a jobbitó szándékú kritika is. A továbbfejlesztést sürgető észrevételek egyre nagyobb gyakorlati érzékenységről tanúskodnak. Tükröződik, hogy a társadalom önvéleményezése jóval kiterjedtebb, mélyebb, felelősségteljesebb, mint korábban. Az aktivabb közélet igényével együttesen fogalmazódik meg a mélyebb társadalmi önismeret szükséglete is. A különböző érdekek alapján hatékonyabb cselekvési, kibontakozási lehetőségeket keresnek az emberek azokban a folyamatokban, melyek a társadalom előrehaladását valósítják meg. A marxizmus világnézeti hegemóniája a közgondolkodásban tovább erősödött, jóllehet a meggyőződés formálásának, a tudományos világkép terjesztésének vannak még kihasználatlan tartalékai. A közgondolkodás állapota, az ellenséges ideológiák hatása, az eszmei bizonytalanság e tartalékok hatékonyabb feltárását, az erők következetesebb mozgósítását, a pártoktatás színvonalának további növelését teszi szükségessé; a megyében adott lehetőségek szerint.