MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

163. ő. e. 1983. október 5. (180-210. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és a további feladatok a megyei pártbizottság 1971. szeptember 28-i határozata alapján.. Jelentés: 182-203

v. A közgondolkodásban a szocializmusról kialakult kép valósághoz kötött, A vélemények a társadalmi élethez, az ország helyzetéhez, a közélet időszerű kérdéseihez kapcsolódnak. Megállapítható, hogy a közfelfogás követi, érzékeli a fejlődés eredményeit, átmeneteit, gondjait. A világnézeti meggyőződés alapvető rendező elemei - melyeket sokan már természetesnek tartanak - folyamatosan szembesülnek a gazdasági, politikai, ideológiai élet aktuális kérdéseivel. Rendszerünk előnyeinek, értékeinek meghatározása foglalkoztatja a.közgondolkodást. A szocializmusról - mint világmozgalomról - alkotott kép szoros összefüggésben van a szocialista közösség országai közötti együttműködéssel, az eltérésekkel, illetve a nem szocialista országokban működő kommunista és baloldali pártok politikájával. Ezekről az információk mennyisége, mélysége, megitélése a köztudatban eltérő. Az emberek zöme meggyőződéssel ragaszkodik a szocializmushoz. Véleményük ugy foglalható össze, hogy e társadalom a különböző osztályok, rétegek, nemek és nemzedékek együttműködési, kibontakoztatási lehetőségeit biztositja. Sokkal nagyobb mértékben mint ez a magyar történelem során bármikor lehetséges volt. Ezzel összefügg az igény, amely történelmünk jobb megismerésére, a történelmi személyiségek, események elevenebb, gazdagabb bemutatására és szemléletére vonatkozik. Különösen erőteljes ez a felszabadulás utáni időszak iránt, hatékonyabb történelemtanítást igényelnek. Szóvátették nemzeti és nemzetközi ünnepeink, ünnepségeink szokványosságait, esetenkénti jellegtelenségét. Meggyőzőbb érvelést, érzelmi telítettséget, bensőségességet várnak ezektől az alkalmaktól. Közgondolkodásunk értékként tartja számon a biztonságtudat érzését és igényét. Vonatkozik ez a megélhetésre, az állampolgári jogokra, a demokratizmus lehetőségeire, a béke megőrzésére. Mindez nyilvános és biztonságos alapot ad a nehézségekkel való szembenézésre, a feladatok megoldására. A közvélemény igen élesen reflektál arra, ha egyes jelenségek a stabil értékeknek ellentmondanak. A szocialista erkölccsel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy az önzés, a szűk prakticizmus a kelletténél jobban előtérbe került, s kevesebb szó esik azokról az eseményekről, célokról, amelyeket a társadalom maga elé tűzött. Az ügyeskedők, nyerészkedők tipusa vált egyes rétegek körében példává, s nem azok, akik a köz érdekében többet tesznek. A többség azonban elitéli a -szocialista társadalmi normáktól eltérő magatartást, az állampolgári fegyelem megsértőit, a munkafegyelem lazaságait, és más deviáns jelenségeket. Kifogásolták, hogy az önérdek és a közérdek összhangjára való hivatkozás egyeseknek alkalmat ad a törtetés leplezésére, és arra, hogy miközben az újszerűség követelményeit hangoztatják, azt remélik,