MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

163. ő. e. 1983. október 5. (180-210. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és a további feladatok a megyei pártbizottság 1971. szeptember 28-i határozata alapján.. Jelentés: 182-203

művelődés iránti igény. Szaporodott viszont az utóbbi években a negativ észrevételek száma a munkában, a tanulásban, az életvitelben tapasztaltak alapján. Fontosnak tartják az emberek, hogy a vezető szervek, a munkahelyek folyamatosan és egyre többet vállaljanak az ifjúság neveléséből. Kiemelik a család és az iskola együttesen megnövekedett szerepét. Indokoltnak tartják az ifjúsági érdekvédelmi tevékenység javitását, a jogos igények kielégitését. Igénylik a fiatalokkal szemben támasztott követelmények növelését, párhuzamosan azzal, hogy az önmaguk iránti felelősség is nőjjön. Élénken reagáltak a Központi Bizottság áprilisi határozatában a KISZ értékelésére. Ifjúmunkások és tanulók kritikusan tették szóvá a szervezeti élet bürokratizálódását, a munka elaprózódását, és azt, hogy a mozgalmi formák nem eléggé vonzóak. Sokak szerint a tagságot inkább az életkori sajátosságok tartják össze és nem a közös eszmei-politikai elhatározás, érdeklődés és szándék. Keveslik az alapszervezetek önálló kezdeményezéseit, sokallják viszont a központi akcióprogramokat, kampányokat. Felvetődött, hogy az ifjúsági mozgalom olykor a fiatalok kegyeit keresi; többet igér, mint amit megvalósítani képes. Néha pedig a munkahelyi, iskolai eredményeket könyveli el sajátjaként. Élénkült az érdeklődés a Hazafias Népfront tömegpolitikai munkája iránt, összefüggésbe hozzák ezt a szocialista demokrácia kiszólesitósével, a választási rendszer továbbfejlesztésével. A kezdeményezések, társadalmi munkaakciók egyre vonzóbbak Ennek ellenére a mozgalomról alkotott ismeretek hiányosak. A kisebb közösségek - főleg a kistelepülések lakossága - támogatásra találnak a népfront szerveinél, a lakótelepeken ez még kevésbé érzékelhető. A falugyűléseken nőtt az aktivitás, ám a tanácstagi beszámolókat nem övezi jelentékeny érdeklődés. A mozgalom társadalmi jelenlétét fontosnak tartják, számitanak kibontakozásának további lehetőségeire, főleg a rétegpolitikai szempontok erőteljesebb érvényesítésére. Növekedett a művelődés, az önképzés közgondolkodást formáló szerepe a közoktatás, a közművelődés, a tudomány, a művészet lehetőségein belül. A társadalmi változásokhoz a kulturális intézményrendszer - részint objektiv okok miatt - nem alkalmazkodott elég rugalmasan. Szóvá teszik, hogy az igények kielégítése és felkeltése terén sok még a tennivaló. Nőtt a kultúra vonzereje, jóllehet általános tapasztalat: egyes rétegek művelődési hátrányait nem sikerült felszámolni kellő mértékben. Nagy figyelem övezi közoktatásunk alakulását, egyes tényezők /pl. reformok, túlterhelés, tárgyi-személyi feltételek stb./ aggodalmat váltanak ki, ugyanakkor főleg a fizikai dolgozó közösségek részéről tevékeny segítőkészség is tapasztalható. Szélesedett az érdeklődés a tudományos eredmények iránt, gyakoriak a felvetések ezek hasznosításával kapcsolatosan. A megyében működő alkotóműhelyek megerősödését jelzi, hogy nőtt a közönségbázisuk is, az emberek fogékonyabbak az újra, bár