MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
163. ő. e. 1983. október 5. (180-210. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és a további feladatok a megyei pártbizottság 1971. szeptember 28-i határozata alapján.. Jelentés: 182-203
Nem értik, miért lazul a szocialista országok kapcsolatában a megállapodások betartása. Ha a napi munkában azt tapasztalják, hogy ezekből az országokból késnek az alapanyagok, a szállitások, és akadozik az alkatrészellátás, a jelenséget szenvedélyesen birálják. Az export és import aránymódosítások szükségességét tudomásul vette a közvélemény. A minőség, a gazdaság, a takarókosság fontosságát elsősorban az exportáló vállalatoknál hangsúlyozzák. Az importkorlátozás szükségességét megértik, de felvetik, hogy az akadozó ellátás többször is gondot okoz a folyamatos termelésben. Többen érthetetlennek tartják, hogy miért importálunk nélkülözhető vagy itthon is előállítható termékeket. Nemzetközi pénzügyeinkről, hitelkapcsolatainkról rétegenként eltérőek a vélemények. Erről főleg az értelmiség vár pontosabb tájékoztatást. Felvetették, hogy sok az információ, de az eltérő adatok alapján hitelessége nem mindig bizonyitható. Hiányolják, hogy a KGST-n belül nincs kiterjedtebb hitelkapcsolat. Kifogásolják, hogy miért csak nyugati tőkével finanszírozzuk magunkat. Alapvetően elfogadott, hogy népgazdasági egyensúlyunk és fizetőképességünk megteremtésének alá kell rendelni más fontos gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását. A nemzeti jövedelem növekedési ütemének lassulásáról, a fogyasztás és a felhalmozás arányának módosulásáról azonban még eltérőek a vélemények. Gazdasági szakemberek vetették fel, hogy a jelenlegi alacsony beruházási szint veszélyezteti jövőbeni versenyképességünket. Életszinvonalunk társadalmi méretű megőrzését esetenként megkérdőjelezik. Az ipar helyzetét - az eredmények elismerése mellett ugy minősitik, hogy jelentősek a kihasználatlan lehetőségei. Sürgetik a helyi tartalékok gyorsabb feltárását. Kifogásolják, hogy korlátozott a leányvállalatok, a gyáregységek önállósága a műszaki fejlesztésben, a beruházásokban a piaci kapcsolatokban. Szűk a lehetőség a helyi kezdeményezésekre, a nagyvállalat "eredménytelenségéből" ugyanakkor aránytalanul részesülnek. Az építőipart, a beruházások hiányosságait változatlanul erőteljes birálat éri. Felvetődik, hogy alig csökkent a beruházók kiszolgáltatottsága. A munka szervezettségét, minőségét, az alkalmazkodást az igényekhez nem tartják kielégítőnek. A mezőgazdaság teljesítményeit általános elismeréssel fogadják. Gyakori vélemény, hogy "az országot a mezőgazdaság tartja el". A mezőgazdasági szakemberek egy része az ipart hibáztatja a népgazdaság gondjaiért: nagyobb következetességet sürgetnek az ágazat irányításában. Kifogásolják, hogy a mezőgazdasággal szemben nőnek a követelmények, miközben a termelés közgazdasági, műszaki feltételei romlanak. Érthetetlennek tartja a közvélemény az alacsony felvásárlási és