MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
165. ő. e. 1983. november 30. (2-76. o.) - 2. Különfélék: - a.) A megye iparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai a központi bizottság. 1983. július 6-i határozata alapján. Jelentés: 54-70
6/1 8 A munkások havi átlagkeresete 1965-óta számottevően emelkedett, s 1982-ben 3»9oo forint volt, azonban az országos keresetekhez viszonyitott lemaradás csak kissé mérséklődött. Ebben Jelentós szerepet játszanak a betanitott, illetve a szakképzetlen munkaerőre épitett egyszerűbb gyártmányszerkezethez tartozó alacsonyabb kereseti arányok is. A személyi jövedelmek alakulásában ma még az egyenlősdi szemlélet van túlsúlyban. A kiemelkedő teljesítmény a keresetek nagyságát ma még csak kismértékben befolyásolja. A megyében működő ipari üzemek irányításig szervezeti rendszere az elmúlt 15 évben jelentősen módosult. Az önálló vállalatok és szövetkezetek számának csökkenése az ipartelepítések sajátos ? de természetes következménye. Az ipar szervezetét erős, - többségében Budapest központú - vállalati centralizáltság és telephelyes szerkezet jellemzi. Ezt jól mutatja, hogy a megye iparának koncentrációja az országos szint alatt marad. Ma a megyében lévő 132 telephely közül 91 helyen legfeljebb loo fő, 29 helyen pedig lol-3oo fő között van a fizikai dolgozók száma. A 3ol-nél több munkást foglalkoztató telephelyek száma mindössze 12. A vállalatok túlnyomó részét a nagyvállalati szervezeti forma g : el- ' lemzi. A vállalatok nagyságrendje és telephelyeinek száma jól tükröződik a belső mechanizmus és irányítási rendszer differenciáltságában is. Az ipartelepítés időszakában az irányítás centrális elemeinek al?»kalmazását a kellő helyi gyakorlat hiánya, a világgazdaság konjunkturális helyzete, valamint a vertikális feldolgozottság növelése indokolta. Kedvező, hogv a vállalatok egy része a megváltozott gazdasági környezet hatására - a feltételek fokozatos megteremtésével - módosította irányítási rendszerét. /Pl. Cérnagyár, MEZŐGÉP./ A piachoz való rugalmas alkalmazkodás követelmény-rendszerét azonban nem mindenütt követte a gyáregység és központ közötti irányítás belső mechanizmusának változása. Az önállóbb vállalati gazdálkodási formák bevezetése, a belső elszámolási rendszer korszerűsítése, valamint a vállalatok műszakij gazdasági és kereskedelmi hatáskörének növelése területén többségében lassú az előrelépés. Az irányítási rendszerben és a kapcsolatokban jelentkező problémák sok esetben nehezítik a népgazdasági, vállalati és területi érdekeltség teljesebb összehangolását és hátrányosan érintik a területi szervek befolyásolási lehetőségeit is. A vállalati irányítás szervezeti rendszerében a 80-as években bekövetkezett változások a megye gép- és könnyűiparát számottevően nem érintették. A megye iparosodásával egyidejűleg egy széles vezetői réteg is kialakult, amely szakmai, politikai tevékenysége mellett sokoldalú közéleti tevékenységet is ellát. Nőtt a vezetők felkészültsége és szakmai hozzáértése, gyarapodott vezetői ismeretük. A magasabb beosztásban dolgozó vezetők döntő többsége megfelelő szakmai és politikai iskolai végzettséggel rendelkezik. Túlnyomó részük megfelel az uj feltételekkel együttjáró magasabb követelményeknek.
