MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983
165. ő. e. 1983. november 30. (2-76. o.) - 2. Különfélék: - a.) A megye iparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai a központi bizottság. 1983. július 6-i határozata alapján. Jelentés: 54-70
4 hez sikeresen alkalmazkodó vállalatok jól segitették a f5 gazdaságpolitikai célok megvalósulását /pl. MEZŐGÉP, Csépelj Május 1. Ruhagyárj VIDEOTON/. Néhány vállalatnál azonban a gazdálkodás gondjai élesebben jelentkeztek, s ennek eredményekent termelésük esetenként stagnált, sőt időnként munkaellátási zavarok is keletkeztek. /Pl. Mechanikai Müvek, BVG, EIVRT./ A 70-es évek közepétől az ágazatban erőteljesen megindult - de napjainkban kisebb növekedési dinamikával rendelkező - minőségi változások, kedvező hatást gyakoroltak az ipar gyártmányszerkezetére is. A termékkorszerűsítés és termékszerkezet valtas eredményeként - főként a progressziv ágazatokhoz tartozó gépipari vállalatoknál fokozatosan emelkedett az értékesebb, magasabb műszaki szinvonalat reprezentáló, korszerű termékek aránya. A könnyűipari üzemek többsége követte a divat változásait és jól alkalmazkodott a piaci igényekhez. Ezért ebben az ágazatban is egyre inkább növekedett a magasabb feldolgozottságu, több, értékesebb szakmunkát igénylő termékek hányada. A jól ismert és gazdaságosan értékesíthető gyártmányok mellett /pl. erősáramú berendezések, daruk, gyermekruha, farmernadrág, cérna, stb./ néhány termék nehezen állja a piaci versenyt /pl. vevőcsövek, szerszámosláda/, a feldolgozottság alacsony foka és műszaki szinvonala, valamint a technológia korszerűtlensége miatt. A piaci értékesités differenciáltsága is bizonyitja, hogy a műszaki fejlődés és a termékszerkezet változtatásának üteme nem mindenütt volt elégséges ahhoz, hogy a termékeket versenyképes gyártmányok váltsák fel. Gondot jelent továbbá az is, hogy a munkaerő adottságokhoz igazodó technikailag, technológiailag és szakmailag egyszerűbb gyartmánystrukturában a változtatás kényszere csak lassan érvényesült, részben az irányitás áttételezettsége, részben pedig egyes termékek piaci monopolhelyzete miatt. Hiányosság az is, hogy - főként az exporttermékekben - kevés a jól értékesíthető szellemi tartalom és túlzottan anyag- és energiaigényesek. Ezt bizonyitja a gyártmányok egy részének viszonylag magas anyagfelhasználása is. A gépipari termelés átlagos anyaghányada 1982-ben 62 #, a könnyűiparé pedig 73 # volt. Az energiahordozók áremelkedésének hatására a termelési költségeken belül megnőtt az energiak öltségek súlya. Az ellensúlyozásra tett vállalati intézkedések hatására az energiafelhasználás - a növekvő termelés mellett - némiképpen csökkent, de összességében egységnyi termelésre számitva még ma is magasnak minősitheto. Az elmúlt időszakban jelentős megyei erőfeszítések történtek az energiaváltás feltételeinek megteremtésére, melynek eredményeként az ipari centrumok döntő többségében a gázhálózat kiépült. Másutt lehetőség van faipari melléktermékek és hulladékok tüzeléstechnikai hasznosítására, amely számottevő energiahordozó cserét jelenthet.
