MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. szeptember 8. (137-174. o.) - 1. A megyei párt-vb 1979. január 31-i, a megye művészeti életének továbbfejlesztésére hozott állásfoglalása végrehajtásának tapasztalatai. Jelentés: 139-151 - Szóbeli kiegészítés: 152

. , . w i. Jelentés a megyei pért-vb 1979. .január 31-én a megye művészeti életének továbbfejlesztésére hozott állásfoglalása végrehajtásának tapasztalatairól Előadó: dr. Balassa Tibor elvtárs, megyei tanács tanácselnökhelyettese Dr. Balassa Tibor elvtárs szóbeli kiegészítője: Az 1979-es, a megye művészeti életének fejlesztésére vonatkozó állásfoglalás alapvetően megszabta a feladatokat, melyek ma is érvényesek. A végrehajtás eredményesen folyik, amiben jelentős szerepe van annak, hogy az érdekeltek a határozatban foglaltaknak megfelelően végezték és végzik a munkát. Pl. Bernáth Aurél anyag gyűjtése, jelenleg hasonló tárgyalások folynak Martin Ferenc anyagának gyűjtésével kapcsolatban. A jobb együttműködést szolgálta, hogy a megyei tanács elnöke többször találkozott különböző képzőművészekkel. A művészeti élet területén élőkkel sok vita van, de a vitákat általában a tenniakarás, a jobbra törekvés jellemzi. Ma már több alkotó - akik korábban úgy Ítélték, nincs sok értelme a párt-, állami vezetőkkel való beszélgetéseknek - egészen másképpen gondolkodik /pl. Takáts Gyula költő/. A színház vezetésével a viták más jellegűek, bár ott is a tenniakarás a jellemző, de néha elmennek olyan útra, amit nem lehet engedni. A jelentés elkészítése óta két dologban van változás; jelenleg kétséges, hogy a színház rekonstrukciója a tervidőszakban megvalósul. Ugyanez a helyzet a művészeti szakközépiskolával is. Dr. Balassa Tibor elvtárs válaszol dr. Kovács László, Deák Ferenc, Varga Dános elvtársak kérdéseire: A marxista hegemónia érvényesül a megye művészeti életében. A különböző eszmei tendenciák mindenekelőtt kívülről jövő hatások eredményeként jelentkeznek, de ezeket sem lehet marxizmus ellenéének tekinteni, hanem néhány dolog másfajta megközelítése. Az irodalom területén a nálunk élők és elszármazottak körében bizonyos nézetek nagyrészt az 50-es években ért sérelmekből táplálkoznak. Ez azonban éppen a közéleti aktivitásuk következtében csökkenő. A nézetek keveredése, zűrzavar mindenekelőtt a színház tevékenységében jelentkezik, a képzőművészeknél ilyenről nem beszélhetünk, itt inkább az egyéni érdek előtérbe helyezése a jellemző. A színházi társulatban dolgozott néhány olyan ember, aki ellenzékinek nevezhető; pl. Örsi, Pauer, és egy-két kevésbé jelentős ember, őrsinek a tevékenysége nem volt tettenérhető, de jelenléte károsan hatott. Az igazgató, Babarczy nézetei sem mindig tiszták, a különböző társadalmi folyamatok között gyakran tesz egyenlőségjelet /Chile Lengyelország/, de vele jól lehet együttdolgozni. Arra van szükség, hogy az eddiginél is többször kerüljön sor a vele való beszélgetésre, vitára, a mi hatásunk érvényesüljön erőteljesebben. A gondok ellenére Babarczy nem rossz színházigazgató.