MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

157. ő. e. 1982. augusztus 11. (47-100. o.) - 1. A községi pártalapszervezetek munkájának tapasztalatai és fejlesztésének feladatai a megyében. Jelentés: 49-61

h A községi pártalapszervezetek többségében egyre kisebb a kör, amelyből uj tagokat nevelhetnek. A nagyszámú eljáró munkás, az üzenii pártszervezetek utánpótlását képezi. A községi pártszervezet számára általában a taná.csi, intézményi dolgozók /pedagógusok, alkalmazottak, technikai segédszemélyzet stb./, a háztartásbeliek maradnak, A múlt évben a községi alapszervezetek 85 párttagot vettek fel. Az eljáró dolgozók közül a munkahelyi pártszervezettel való megegyezés alapján csupán néhányan maradnak a községi alapszervezetben, A községi pártalapszervezetéknek lényegében nincs vagy alig van állami, gazdasági partnere. Ebből fakadóan kevés a beszámoltatás és kevés a lehetőség-ük az érdemi döntésre, A beszámoltatás cimszó alatt rendszerint tájékoztatáskérés történik - a tanácselnöktől, az orvostól, a körzeti megbízott rendőrtől -, melyben a helyi pártszervek és az alapszervezetek között gyakori a párhuzamosság. Véleményezési jogkörük általában szabályozott, s azt az érdekelt szervek tiszteletben is tartják. Egyre kevesebb a bizonytalanság és a félreértés. Mindinkább rendszeres gyakorlattá válik, hogy az irányitó pártszervi hatáskörbe tartozók ügyeiben is kikérik az alapszervezet véleményét, A pártvezetősógek egyrésze, különösen az idősebb párttagok a hatásás jogkörök erőteljes csökkenésére, hiányára panaszkodnak. Ugy érzik, hogy pártszervezetüknek nincs elég súlya, mintha légüres térben mozognának. Mindenütt jó kapcsolatot alakítottak ki az irányításukkal dolgozó tömegszervezetekkel, -mozgalmakkal, csakúgy, mint a tanáccsal, áfésszel, tsz-szel. Irányító, segítő munkájuk hatásfoka azonban eltérő színvonalú. Többen azt is megfogalmazták, hogy a községben élő és dolgozó párttagok nagy mértékű szétforgácsolódása rontja a községi pártalapszervezetek munkájának feltóteleit, a politikai munka hatásfokát. Nem tartják helyes lépésnek a pedagógus párttagok és a kommunista tanácsi dolgozók községi alapszervezetből való kiválását. A községpolitika pártirányításának módszerei az alapszervesetek többségében eléggé kiforratlanok, s lehetőségei nagy mértékben függnek a helyi sajátosságoktól. A község életének szervezése, vezetése a lakosságról való gondoskodás, a község egészséges fejlődésének biztosítása a községi tanácsok feladata. E feladatok megvalósít ás ána.k politikai elősegítése a községi pártszervezetek munkájának is fontos részét képezi* A községi alapszervezetek elsősorban a községfejelesztést segítő társadalmi munka szervezésével, az emberek mozgósításával, nevelőmunkájukkal, a problémák jelzésével járulnak hozzá a településfejlesztési célok eléréséhez, a községi népességmegtartó képességének növeléséhez, a jó lakossági hangulat elősegítéséhez, A közös összefogást sok helyütt dicsérik a lakosság önzetlen segítségével megépült iskolák, gyermekintézmények, szolgáltatóházak, utak, járdák, virágos parkok, egyéni törekvésüket pedig a tiszta, szép családi házak és udvarok.