MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

154. ő. e. 1982. január 13. (2-74. o.) - 1. A gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésének feladataira hozott 1980. május 7-i megyei párt-vb határozat megvalósításának tapasztalatai. Jelentés: 5-18 - Szóbeli kiegészítő: 19-20

23 ^ A határozat-tervezetben foglaltak nemcsak a kedvezőtlen hatékonyságú tsz-ekre, hanem szinte az egész ágazatra vonatkoztathatók. A meghatározott célokkal egyetért, ő azonban a sorrendiségen változtatna. Első helyre a nyereség növelését, majd pedig a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel való gazdálkodást és az összes többit, a szervezeti formákat ezeknek rendelné alá. A 4. pontban megfogalmazottak idealizálják a helyzetet. Az összes gazdálkodó szervezet érdekviszonyaira kell helyezni a hangsúlyt. Támaszthatunk elvárást, de nem szükséges határozatban megfogalmazni. Az anyagban a gazdasági elemzésnél arról is szólni kellene, hogy mit jelent e gazdasági változás, az előrelépés a falusi lakosság életében. összességében nagy és elismerhető munkának tartja az eddigi tevékenységet. Továbbra is pártalapszervezeteknek, a szövetkezet tagságának az összehangolt munkája lesz meghatározó, melyre kiemelt figyelmet kell forditani. Az előterjesztésben foglaltakat a további munka során nagyon jól lehet hasznosítani. Sugár Imre elvtárs: 1980-ban, a határozat megszületésekor hangsúlyozva lett, hogy nem rövidtávú feladatról lesz szó. A gyakorlat igazolta, hogy jó irányba indultunk el. önkritikusan hozzá kell tenni, hogy nem sikerült az eredetileg megjelölt határidőt tartani, ugyanis még 8 tsz. rendezése vissza van. E csúszást az élet kicsit kikényszeritette, amit tudomásul kell vennünk. Megitélése szerint sok minden történt a vb-határozat megjelenése óta, országos döntésre is sor került, mely egy sokkal reálisabb, támogatóbb légkörbe helyezte ezt a tevékenységet. Az 1982. januárban életbe lépő új szabályozó, a 17 aranykoronáig terjedő támogatás neheziti a helyzetünket, de megitélése szerint e rendelkezést követnie kell a 19 aranykorona közötti intézkedés sorozatnak is. Nagyon rossz volna és óvom magunkat, nehogy letudjuk a 27 tsz dolgát a vizsgálat befejezésével. Ez nemcsak szervezeti ügy, hanem elsősorban termelési. Ha a termelési változások nem következnek be, a kérdés ismét visszakerül az asztalra. A feladat végrehajtásánál a közös megállapodásban foglatak realizálására kell a fő hangsúlyt helyezni. Ezt követnie kell a környezetben lévő változásnak is, mert az okok eredete nemcsak belső, hanem a környezettel kapcsolatosan is merülnek fel problémák /különböző hivatalos szervek, személyek hatása, fölfogása stb./. Nem érthetünk egyet a tunyasággal, beletörődéssel. Ha előre-lépést akarunk, akkor ilyen igényt is támasztanunk kell. Fölvetődött, hogy az erősebb tsz nyer, a gyengébb vészit. Nem szabad igy fölfogni. Mindkettő nyer, ha jól végzi a munkát, és mindkettő veszithet, ha nem megfelelően áll a dolgokhoz, a fontos, hogy legyen kezdeményezés, szárnypróbálgatás. Egyetért azzal, ahol szükséges, a végrehajtásnál a kör bővüljön. A formák, módszerek változásának legszélesebb terét kell hangsúlyozni, ez nem lehet akadály a megoldásnál.