MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982
159. ő. e. 1982. november 17. (2-62. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i határozata alapján. Jelentés t: 4-22
és újratermelődő lemaradás felszámolására. Kedvezően alakult a felnőttoktatással kapcsolatos közfelfogás. Később azonban gyengült a figyelem és a társadalmi felelősségérzet. Az üzemek érdekei miatt háttérbe került a dolgozók általános iskolázása. A tanácsok, iskolák, közművelődési intézmények és szervezetek és az üzemek közötti együttműködés sem megfelelő. Gyakran az egyéneknél sincs meg a motiváció ós a közvetlen érdekeltség a tanuláshoz. A 15-50 éves korosztályoknak átlagosan mintegy 15 %-a ma sem végezte el az általános iskola 8 osztályát. A fizikai dolgozók 27,9 %-a /34 ezer fő/ nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A dolgozók középiskoláiban évente 3-4 ezer fő tanul. Legmagasabb számban a szakmunkások szakközépiskoláiba járnak. Helyenként nem kielégitő a tanulmányi fegyelem. Nagymérvű a lemorzsolódás, kevés kivételtől eltekintve alacsony a hallgatók tudásszintje. Évente 700-1000 fő betanitott munkás tesz szakmunkásvizsgát. Második,vagy harmadik szakmát 210-250 fő szerzi meg. A tanfolyami felnőtt szakmunkásképzés szervezettsége és feltótelei az építőiparban és a mezőgazdaságban javultak. - Az 1972-es határozatnak megfelelően ,az uj iskolai dokumentumok bevezetésének hatására felélénkült az érdeklődés a nevelési feladatok iránt. A pedagógiai munkában nagyobb figyelmet kapott a személyiségformálás. Az uj tantervekben bővült az állampolgári társadalmi ismeretek köre, a tantárgyakban hangsúlyosabban érvényesülnek a szocialista nevelés követelményei, A nevelő munkára felkészítésben fokozódott a pártszervezetek szerepe. Az ifjúság világnézeti-politikai nevelésére nagyobb figyelmet forditottunk. A fiatalok döntő többségének gondolkodásában differenciáltan, az életkori sajátosságaiknak megfelelően^ tudományos világnézetünk a meghatározó. A tanulóifjúság döntő többsége elfogadja, és vonzódik a szocialista eszmékhez, szereti hazáját. A szocializmust gyakran elvontan, ellentmondás nélkülinek gondolják,és amikor a létező szocializmus gondjaival, nehézségeivel találkoznak, szemléletükben, felfogásukban ez zavart okoz. Különösen az utóbbi időben élesen megmutatkoztak ezek a tanulóifjúság közgondolkodásában. A történelmi ismereteik - mindenekelőtt a közelmúlt történelméről - alacsony szintűek. Ez neheziti tájékozódásukat a mai társadalmi - politikai viszonyokban és a napi politikai kérdésekben. Esetenként az érzelmi azonosulás, meggyőződés hiánya is fokozza ezt. Az ifjúsági szervezetek nevelőmunkájukat az iskolákkal összehangoltan végzik, szerepük fokozódott a szocialista tudat formálásában. A tanulói önállóság és az aktivitás a nevelési folyamatban azonban még mindig szűk keretek közé szorul és ezen az ifjúsági szervezetek sem tudtak lényegesen változtatni. A fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését nem minden iskolában sikerült megszervezni. Az uj igényekre a közművelődési intézmények és a sportszervezetek is lassan reagálnak. A mai feltételek mellett is nagyobbak a lehetőségeink, hogy a fiatalok változó igényeire rugalmasan, újszerű intézményes és szervezeti megoldásokkal válaszoljunk.