MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1982

159. ő. e. 1982. november 17. (2-62. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i határozata alapján. Jelentés t: 4-22

2 száma. A népesség fokozottabban áramlott a városokba, a nagyközségekbe és a Balaton-parti településekre. A javuló életkörülmények, a viszonylag erőteljes mobilitás életmódváltozással járt együtt. Ezek alapvetően és kedvezően alakitották a művelődési viszonyokat. A lakosság műveltségében bekövetkezett minőségi változások pedig hozzájárultak a megye gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A lakosság általános és szakmai műveltségében kedvező változások történtek. A fejlődés üteme az országost meghaladó volt, s ezáltal mérséklődött lemaradásunk. Az iskolázás kiterjesztése a lakosság valamennyi rétegét érintette. Hozzájárult a társadalmi eredetű művelődési, továbbtanulási esélyegyenlőtlenségek csökkenéséhez, a társadalom nyitottságának megőrzéséhez, Tiz év alatt két és félszeresére emelkedett a szakmunkásképző iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma. Tizennégyezerrel nőtt a középiskolát végzettek száma /36 ezer/ és közel megduplázódott a felsőfokú diplomások aránya /11271 fő/. Delentős mértékben csökkent a 8 osztálynál alacsonyabb végzettség /45 %-ról 21 %-ra/ az aktiv keresők között. A lakosság általános és szakműveltségének javulását mindenekelőtt a fiatal korosztályok iskolázottságának gyors javulása okozta. A műveltségi szint valamennyi településtípusban javult. Az iskolázottság emelkedése a magasabb szerepkörű településeken dinamikusabb volt. A fejlődés mórtékének területi különbségei az alapműveltségben kisebbek, mint a közép- és a felsőfokú végzettségben. A szakmunkás képzettséget megszerzők aránya a települések szerepkörétől csaknem függetlenül alakult. A nők és a férfiak iskolai végzettsége közötti különbségek csökkentek. A foglakoztatottak között a nők nagyobb hányada rendelkezik középiskolai végzettséggel, ugyanakkor kisebb arányban végeztek szakmunkásképző iskolát. A gazdasági és sokféle társadalmi ok által történelmileg meghatározott művelődési egyenlőtlenségek csökkentésében az iskolák azonban nem tudták hiánytalanul teljesiteni rájuk háruló feladataikat. A csökkenés ellenére magas /27,9 %/ a fizikai dolgozók között a 8 osztályt nem végzettek száma. A szövetkezeti parasztsághoz tartozó fizikai dolgozók iskolázottsága továbbra is lényegesen alacsonyabb a munkásokénál. A halmozottan hátrányos helyzetben lévők művelődésében csak nagyon szerény előrelépés történt. Az eredmények bizonyitják, hogy a megyei pártbizottságnak az oktatás fejlesztésére elhatározott legfontosabb célkitűzései helyesek voltak. Ezeket olyan időszakban értük el, amikor az oktatáshoz kapcsolódó ellátás /napközi, óvoda, étkeztetés, kollégium, stb/ iránt a társadalmi igények dinamikusan nőttek. Másrészt a hetvenes évek második felében indult meg a közoktatás egészét átfogó tartalmi korszerüsités az uj iskolai dokumentumok bevezetése. Mindez sürgetően vetette fel Somogy megye oktatásügyében történelmileg felhalmozódott hátrányoknak és lemaradásoknak a gyorsabb csökkentését.