MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

152. ő. e. 1981. október 7. (73-104. o.) - 1. Az értelmiség között végzett eszmei - politikai munka és az értelmiség közéleti tevékenységének tapasztalatai Siófok városban, a megyei pártbizottság 1969. január 3-i és 1975. december 16-i határozatai alapján. Jelentés: 75-82 - Szóbeli kiegészítés: 83-84

A pártmunkának sajátos területe az értelmiségpolitikai munka. Itt is olyan alapkérdések vetődtek fel, mint pl. a szocialista demokrácia, a munkásosztály vezető szerepe. Szükségképpen több okból van igy. Egyrészt, az értelmiség sajátos réteg. Nagyon sokban különbözik a tár­sadalom alapvető osztályaitól ós rétegeitől. Hogy érti ezt? Ugy, hogy az értelmiség a történelem során mindig alapvető társadalmi osztály­nak az érdekeit képviselte, attól kezdve, hogy a szellemi munka elkü­lönült a fizikai munkától. Sajátos, mert rengeteg csoport, réteg, osztály érdekeit fogalmazza meg és közvetiti vissza a társadalom felé. Ebből adódik az órtelmiségpolitikai munka egyik nehézsége, bonyolult­sága. Tulajdonképpen süritve találkozunk az egész társadalom problé­máival, gondjaival. Az anyag hipotézisét jónak tartja, mert a társa­dalom vezető rétegeivel együtt tekintették át az értelmiség helyze­tét. A szövetségi politika értelmezésénél olyan gondok vetődtek fel, amely ma is élő kérdés a társadalomban. Sajátos metszetet adott egy város értelmiségéről. Siófoknak van egy normál állapota, és nyáron van egy olyan állapota, amikor a népsűrűség a normál állapot sokszo­rosára nő. A problémák, gondok is ilyen módon jelentkeznek. A város­nak valahogyan alkalmazkodni kell a sajátos életkörülményekhez, nem­csak ebben az értelemben, de azt is számitásba kell venni, mint Ba­laton menti település, itt szerzik az információt az ide látogató turisták egész Magyarországról. A város felelőssége ebben az esetben óriási. Ezért bizonyos értelemben vitába száll Klenovics elvtárssal. Egyetért azzal, hogy az értelmiségpolitikai munkát alapvetően a vá­ros normál állapotához kell szabni, de fölveti: a kereskedelem, szol­gáltatás, vendéglátóipar, közlekedés kis számú értelmiségével is je­lentőségének megfelelően kell foglalkozni. Az értelmiség e szakterü­letén viszonylag alacsony szám nemcsak helyi, hanem országos probléma. A szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátóipar változékony szinvonala, kulturáltsága bizony összefügg azzal, hogy kevés kvalifikált szakem­bert foglalkoztatnak. Föltűnt a válaszban, amikor Tóth elvtárs arról szólt, hogy "nem a mi értelmiségünk", akik a nyári szezonban Siófokon tartózkodnak. Érdemes gondolkodni azon, hogy lehetne a "mi értelmisé­günkké" tenni őket. Nagyon örült annak, hogy a vállalatoknál, a mezőgazdaságban a közgaz­dasági értelmiség arányával meg vannak elégedve, ós e szám egyre nö­vekvő, így a közgazdasági szemlélet az ott dolgozó szakembereken ke­resztül érvényesülhet a vállalatoknál. Ilyen jellegű városban a kulturálódási gondok is mások és többek, mint más városokban. Nagyobb közösség kulturálódási igényeinek kielé­gítésére kell berendezkedniük. Veszélyekkel is járhat a nagy közönség kis időszakra való süritése. A szinvonalat, az adottságokat nagyon ne­héz biztosítani. Érdekesnek tartja a népművelők helyzetét. A megyék nagy részében más a helyzet, ezek az anyagi tényezők nem, vagy sokkal kisebb mértékben jelentkeznek. Megnyugtató, hogy munkájukat jól végzik. Szeretné kiemelni a pártépitést - tekintettel arra, hogy a fiatal ér­telmiség számaránya magas. Bizonyos gondok sűrűsödnek, ezeket fiatal értelmiség szempontjából érdemes lenne megvizsgálni. Közéleti szerep­lésükről néhány szót. Az értelmiség elsőrendű kötelessége saját mun­kájának magas szinten való végzése. A másik: társadalomkritikai sze­repet lát el, alternatívákat vázol föl, végig gondol; egy igazi ér­telmiséginek van erre igénye. Természetesen a munkahely légköre ezeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom