MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
148. ő. e. 1981. január 28. (63-122. o.) - 2. A politikai bizottság 1973. december 4-i, az egyházpolitika helyzetéről és a vallásos ideológia befolyásáról, valamint az azzal összefüggő feladatokról szóló határozatának végrehajtása a siófoki járásban. Jelentés: 81-90
6 A községi pártbizottságok és pártvezetőségek tevékenységében is tervszerűbbé, tudatosabbá vált az ideológiai-nevelő és felvilágosító munka. Ennek ellenére nem sikerült folyamatossá tenni még nagyközségi szinten sem az egyházpolitikával való rendszeres foglalkozást. Inkább a gazdasági és községpolitikai kérdések tárgyalására helyezik a fő hangsúlyt, de tapasztalható helyenként a bátortalanság, vagy az egyházpolitika jelentőségének lebecsülése is. A pártszervezetek általános tevékenységének fejlődése, az ideológiai munkához való viszonyuk javulása, az egyházpolitikai kérdésekről kapott tájékoztatásuk következtében - főleg a községi alapszervezeteknél - egyre inkább gyakorlattá vált a párt egyházpolitikájának helyes alkalmazása. Érzékelve a vallásos ideológia káros hatását, néhány helyen önálló napirend keretében is vizsgálták az okokat, számba vették a szükséges teendőket. Folyamatosan ügyeltek a helyi sajátosságok figyelembevételére, az alaposabb politikai munkára, a gyors, rugalmas reagálásra. Többségében jelentős szerepet vállaltak a közgondolkodás helyes irányú alakitásában, a felvetődő kérdések magyarázatában. Direkt ateista propagandát elsősorban a párttagok körében végeztek /pl. pártnap/, mig a világnézeti kérdések magyarázatát főleg a pártonkivüliek körében folytatták. Az alapszervezetek évenként mintegy 8-10 egyházpolitikai tanfolyamot szerveztek 200-220 résztvevővel. A világnézeti kérdésekkel foglalkozó tanfolyamok száma 20 körül alakult közel 500 résztvevővel. Az előadásokra általában a legfelkészültebb elvtársakat kérték fel. A járásban a párttagok világnézeti tudatának fejlődése eredményes volt, amely alapvetően együttjárt a politikai, társadalmi, gazdasági előrehaladással, üavult a fegyelem, körültekintőbbé váltak a tagfelvételek, erősödött a párttagok eszmei-politikai, cselekvési egysége, a téves nézetek elleni fellépésük. Az eredmények mellett az elmúlt években is gondot okozott, hogy még a párton belül is vannak olyanok /főleg idősebbek/, akik nem látják világosan azt, hogy a párttag esetében a vallás nem kezelhető magánügyként. Előfordult az egyik kisközségben, hogy a kommunisták nem tartották súlyos problémának az egyházi rendezvényen való részvételt. Vallásos tevékenység miatt 1973-tól 48 párttag ellen kellett fegyelmi eljárást lefolytatni, többségében hittanbeiratás ós bérmáltatás miatt. A felelősségre vonás során általában családi okokra, rokoni, baráti kötődésre hivatkoztak. Voltak, akik az állam és az egyház jó viszonyából, vagy egy-egy eseményből kiindulva vontak le sajátos következtetéseket. A pártbüntetésben részesült elvtársak többségénél érvényesült a fegyelmi nevelő hatása, azonban néhány esetben ismételt eljárásra, vagy kizárásra is sor került.