MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

21 -K 11 Nagy figyelmet kell fordítani arra, hegy alkalmas cigányok kerül­jenek beiskolázásra. Lakástámogatás kérdése különösen élesen jelent­kezik, mert a végzett munka, az érdemek arányában kell, hogy elosz­tásra kerüljenek. Mindenekelőtt a nevelési feladatokat kell előtér­be helyezni. Adott, konkrét dolgokban az SZMT is kapcsolódik a me­gyei tanács által meghatározott feladatok realizálásához. Az anyag 6. oldalán szerepel, hogy a szakszervezetek formálisan foglalkoztak a cigánykérdéssel. Ebben van is igazság, de ne érté­keljék le igy az alapszervezetekben folyó munkát, hisz egy csomó pártonkivüli emberrel is dolgoznak. Az általánosított megfogalmazás a szakszervezetek további munkáját nem segítené elő, ezért kéri, ennek módosítását. Dr. Kovács László elvtárs; A főbb tendenciát, ami a cigányság társadalmi beilleszkedését jel­lemzi, érzékelteti a jelentés. Tudjuk, hogy a társadalmi beillesz­kedés nagyon hosszú folyamat. Eredményeket értünk el, de ez kevés, őszintén tudomásul kell venni, hogy ugrásszerű változás nem várható az elkövetkező években sem. Ez a kérdés mindinkább élesebbé válik, mivel növekszik a társadalomban az arányuk, ezért nem szabad, hogy ez a munka kampányszerű legyen, folyamatos kézbentartást igényel. A lakáskérdésnél felmerülő alternatívákhoz megítélése szerint egyik­hez sem lehet nyugodtan letenni a garast, mert még mindig kevés ta­pasztalat áll rendelkezésre. Erre külön kidolgozott egységes mód­szert nem lehet alkalmazni, mert területenként nagyon eltérőek a kö­rülmények és a lehetőségek. A foglalkoztatottság terén bizonyos szintre el kell juttatni a ci­gányságot. Ez összefüggésben áll a lakáskérdés rendezésével is, mert az esetben lehet hatékony intézkedéseket tenni, ha a cigánylakosság állandó munkahellyel rendelkezik. Arra kell törekedni, hogy a cigány­ság jelentős hányadát a társadalmi műveltség alapszintjére eljut­tassuk. Még mindig egyik legjelentősebb probléma az óvodai előkészí­tés, az iskoláztatás kérdésének megoldása; nem egységes az anya­nyelvi oktatás hogyanja. Azon vannak, hogy már óvodás korban tanít­sák a magyar nyelvet a cigánygyerekekkel, ez jobb a társadalmi be­illeszkedés szempontjából is, és könnyebb helyzetben vannak a taní­tók is, akiknek már nem kell külön foglalkozniuk a cigánygyerekekkel. Körzetenként ezek a problémák eltőren jlentkeznek, csak differenciál­tan lehet ezt a kérdést rendezni. Azt, hogy kell-e külön cigányosz­tályt szervezni vagy sem, csak az adott körzetben lehet eldönteni. A rendkívül nehéz körülmények miatt ezt a munkát nem szívesen vál­lalják a tanítók. Minden évben van néhány cigány főiskolai hallgató, ezek közül azonban könnyen meg lehet számolni, hogy hányan mennek vissza a cigányközösségbe tanítani. Alapvetően nem akarnak vissza­menni, mert nagy a visszahúzó erő. Akik visszamentek elmondták, hogy különösebb probléma nélkül visszafogadták őket, tudomásul vették, hogy ők iskolát végeztek. De szivesebben veszik ezek a cigánytani­tók, ha egy új közösségbe kerülnek, mert az jobban jelzi felemelke­désüket. Nagyon jó az a megfogalmazás, hogy "velük és értük", csak igy lehet jobb eredményt elérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom