MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

25"-* 8 Gyuris József elvtárs: Nem volt könnyű helyzetben az osztály a jelentés készitésekor. Az 1964-es határozat megjelenése óta a megyében élő cigánylakosság sokat fejlődött - ezzel egyetért, A fejlődés magával hozta a nega­tiv jelenségeket is, a munkahelyi beilleszkedés különösen nehéz kö­rükben. Nagyon kevés számmal rendelkeznek olyan cigányok, akik meg­maradnak törzsgárda tagnak, A cukorgyárnál kb. 20-25 fő van olyan, aki 20, 25 éve dolgozik a gyárban. A lakásépítésnél is segitettek ezeknek az embereknek. Azoknak a száma azonban jóval több, akik csak ideiglenes munkát végeznek. A jelenlegi jogszabály beszabályozza, ha 18-20 napot dolgozik az illető, megilleti a családi pótlék. Sokan csak addig maradnak, amig megkapják a pénzt. A legtöbb esetben le­tiltással kezdik a munkát. A szakszervezetnek ezekkel az emberekkel van a legtöbb gondja, problémája, mivel sok esetben előfordul, hogy még a munkábaállás előtt jelentkeznek szakszervezeti segélyért. Nagy türelem szükséges részünkről is, hogy ezek az emberek megfelelően beilleszkedjenek a társadalomba, A lakosság sem egyformán itéli meg a helyzetet. Negatívumként jelentkezik, hogy 5 év átlagában a bűnelkövetők je­lentős százaléka cigány volt. Egy dolog nyugtalanítja, hogy a jog­szabályok alapján a rendőröknek megvan kötve a keze. Nem léphetnek fel erélyesebben, mert akkor őket vonják felelősségre, és a rendőrt itétk el a katonai ügyészségen, ha nem tud olyan jelentést készite­ni, ami száz százalékig igazolja fellépésének a jogosságát. Az ő megitélése szerint, ha a magyaroktól megkövetelik mindenütt az állampolgári jogainak, kötelességeinek a betartását, akkor a ci­gányoktól is hasonló módon követeljék meg. A jelentés is utal arra, hogy nagyon sokan beilleszkedtek, akik ma már szégyenlik, hogy a többi társuk hogyan él, viselkedik. Olyan is van, akik a fölemelkedése után megváltoztatta a nevét is. Davasolja, hogy a cigánylakosság egészségügyi ellátását terjesszék ki, a jogszabályok ismertetését bővitsék. Ne csak a jogát, hanem a kötelességét is ismerje. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban él­jenek, dolgozzanak. Neki változatlanul az a véleménye, ma még nagyon sok a vándorló ci­gány. Ezek különböző "népművészeti kocsikon" utaznak, családdal együtt. Azt is meg kell mondani, hogy többet keresnek, mint a szak­munkások, akik tisztességgel dolgoznak a pénzért, de a pénzzel nem tudnak bánni, elpocsékolják, elisszák. A vöröskereszt és az egószsügyi szervek fokozottabb közreműködésével kellene előadásokat tartani, fölvilágosító munkát szervezni annak érdekében, hogy a megyében élő cigánylakosság mielőbb beilleszked­jen a társadalomba, és próbáljanak kulturált, emberi módon élni. Sugár Imre elvtárs: Miután a cigánykérdés megitélése elég szélsőséges, ezért hallatla­nul fontos, hogy a megyei pártbizottság áttekintse a megyében élő cigánylakosság helyzetét és felemelkedésének folyamatát meggyorsítsa. A jelentő részben foglaltak reálisak* ügy itéli meg, erről a témáról a legkülönbözőbb helyeken dolgozókkal beszélt, ők szélsőségesebben itélik meg ezt a helyzetet, mint a jelentés. Ezt figyelembe kellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom