MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

5 Egyfajta, a megyén belüli, megyék közti vándorlás van. De ez nem azt jelenti, hogy nincs állandó lakhelye, sokan gyűjtögetnek és a családot magával viszik. A társközségbe való irányultságuk fokozódott. Ahol a lakosság nagy része az utóbbi években telepedett le, azok jelentős része cigány. A kimondott vándorlás lényegesen kevesebb, mint az elmúlt évtized­ben volt. A munkakerülőkkel szembeni fellépésnél nemcsak a tanácsokra gondol­tak. A férfiaknál kb. 90 %-os foglalkoztatottságot majdhogynem opti­málisnak nevezhetjük. Köztük azonban nagyon sokan vannak, akik idény­jellegű munkát végeznek, gyakori körükben a munkahelyváltoztatás, ma­gas a táppénzigénybevétel. Ha megfelelő mennyiségű munkalehetőség van, csak akkor lehet hathatósabban fellépni. Fel kellene pontosan mérni, hogy adott területen milyen munkalehető­ség kinálkozik és ennek megfelelően lehet intézkedni. Véleménye szerint szigoritani kellene a gyűjtögetést - annak ellenére, hogy hasznos tevékenységet végeznek -, mert túl sokan vannak, engedéllyel, vagy anélkül. A jelentés első oldalán a megfogalmazást pontositják. A cigánylakos­ság körében a koraszülések száma csökkent, mely a csecsemőhalandó­ság csökkenését és a cigánylakosság növekedését eredményezte. A ci­gánylakosság egészségügyi ellátásának javulása, a cigányanyák az el­látáshoz való jó viszonya, és az egészségügyi dolgozók jobb hozzá­állásának köszönhető, hogy kevesebb csecsemő hal meg. Dr. B ö r ö c z István elvtárs; A cigánylakosság bűnözését illetően Barcs van az első helyen, majd Nagyatád, Kaposvár, Marcali és Siófok; az elmúlt évben Barcson 84, Nagyatádon 71, Kaposváron 60, Marcaliban 43 esetben inditottak eljá­rást a cigányok ellen. Hozzászólások: Horváth László elvtárs: Óriási a téma társadalmi, politikai jelentősége. A politikai, társa­dalmi fejlődés közel fél évszázada alatt jelentős változás történt ezen a területen is. A cigányság létszámát illetően kedvezőtlen fo­lyamat tanúi voltunk. Hosszabb időszakra lesz szükség ahhoz, hogy a cigánykérdés véleges rendezése megtörténjen. A cigánylakosság jelentősebb hányada még falun él. Néhány községben a cigánylakosság a törzslakókat irritálja, nehezen birják elviselni azt, amit a ci­gánylakosság müvei. Megitélése szerint a rendezés valami más módszert kivan, annál is inkább, mivel 1938-ban a lakosság 1 százaléka volt cigányszármazásu, ma ez 5,6 százalékra növekedett, egyes helyeken eléri a 9-lo százalékot is. A nagybajomi tanács most készitett fel­mérése szerint a terhes anyáknak a 65 százaléka cigány; a szabály­sértések elkövetőinek 85 százaléka szintén cigány. Nagyon magas a fiatalkorú bűnözők aránya, kb. 35 %, Nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a gyógypedagógiai intézetek tanulóinak 50 szá­zaléka cigány, akik szellemileg fejletlenek és etikailag, egészség­ügyileg a problémák zömét zuditják a társadalomra. Kiemelné a velük való foglalkozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom