MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

lk -54 A lakóhelyi, munkahelyi fórumok szervezésénél nem arra gondoltak, hogy a cigánylakosság megkülönböztetését eredményezze. A cigánylakosság társadalmi felemelkedésének folyamatában, helyes kialakitásában nagy szerepe van a munkahelynek, az, hogy milyen formában, milyen súllyal foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A tapasztalatok szerint a munkahely lényegesen kevesebbet törődik a cigánylakosság formálásával, mint a lakóterület. Azzal is nagyot tudnánk előrelépni, ha nem a cigányságról, hanem a cigányságnak szerveznénk különböző fórumokat, melyeken a szocialista életmód, erkölcs, magatartás, közéletiség kérdései szerepelnének. A szemlélet tekintetében túl sok lehetőség nem volt, de tud arról, hogy a szakirodalomban és a különböző publikációkban izgalmas, éles viták folynak erről a kérdésről. Megitélése szerint, türelmesebben, megértőbben kell a cigánylakosság asszimilálódását tovább vinni. Ez szükséges ahhoz, hogy a cigánylakosság jobban megismerje az etikai követelményeket és a lakossághoz igazodó beilleszkedés minél rövidebb idő alatt megtörténjen. A tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy alacsonyabb szinten a közösség meghagyása, annak fel nem oszlatása konzerválják, hátráltatják a beilleszkedést. Ennek tudatában szükséges a megfelelő differenciálás. Dobban kell élni a jövőben a már felemelkedett, beilleszkedett cigánylakosság adta lehetőségekkel. A feladatok másként jelentkeznek az oktatásban, a munkahelyen, a lakóhelyen. Nincs egységes vélemény arról, hogy külön telepen helyezzék el a cigánycsaládokat, vagy szétszórtan. Pl. Kaposváron, Siófokon, Barcson egy-egy új cigánykolóniát hoztak létre. A törzslakosság viszont azt sem veszi szivesen, ha a falvakba az elhagyott, régi parasztházakba telepitik a cigánycsaládokat. Kérdésként vetődik fel az is, hogy kell-e külön cigányosztályt szervezni, vagy nem. Mivel a cigánynyelv tanitásával konzerváljuk a kedvezőtlen sajátosságokat is. Ha egyből a magyar gyerekek közé kerülnek, és nem tudják a magyar nyelvet, az ismét problémák forrása. Ez viszont indokolja, hogy külön foglalkozzanak velük. Az óvodai foglalkoztatás 60 ^-on veiül van. Ha a pénzügyi és személyi feltételek rendelkezésre állnának, akkor nagyon sok segitséget adna ez az iskolai oktatáshoz, mivel már óvodás korban megtanulnák a magyar nyelvet, és nem kellene külön csoportokat szervezni. Az adott körülmények között a legjobb módszert kell folytatni, és ha szükséges, akár erőszakkal is fel kell lépni. Továbbra is él, és neheziti a munkát a cigányokkal szembeni előitélet. A cigánykérdéshez való tanácsi hozzáállásra nem tud példát hozni, de pl. más a helyzet a darányi és más a balatonszentgyörgyi tanácselnök esetében. Azt, hogy a megyében hány cigány tanácstag van, nem tudja. De lényegesen kevesebben vesznek részt a közéleti tevékenységben, mint ahányan résztvehetnének.