MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

151. ő. e. 1981. július 1. (2-76. o.) - 1. A megyében élő cigánylakosság helyzete és a további feladatok. Jelentés: 5-19

IVJ 6 - A cigányok állampolgári magatartását alapvetően az élet- és munkakörülményeikben végbement változások határozzák meg, Fövekszik azoknak a száma, akik elfogadják a szocialista együttélés szabályait, magatartásuk megfelel a társadalmi normáknak. Közülük kerülnek ki a közéleti feladatokat vállaló tanács- és népfrontbizottsági tagok, önkéntes rendőrök, MHSZ-aktivisták stb. Számuk azonban lakosságú arányukhoz viszonyitva kevés. Az átlagosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a beilleszkedettek szé^yelik származásukat, nem vállalnak közösseget a cigányság problémainak megoldásában, de sorsukkal példát adnak a lemaradóknak, A cigányok körében is élnek előitéletek a nem cigányokkal szemben, A "külső" beavatkozást nem szivesen fogadják el, A hagyományos életformát folytatók - a telepen élők, a vándorlók - és a legelmaradottabbak közömbösen veszik tudomásul hátrányos helyzetüket. Az ő körükben élnek leginkább a régi cigányéletforma maradványai. Befelé fordulnak, elzárkóznak minden változás elől. Közülük kerülnek ki a törvényes rend és a közösségi normák megsértői, A bűnelkövetők 14,1 %-a cigány, csaknem háromszorosa a lakossági részarányuknak. Még rosszabb a helyzet a fiatalkorúaknál, A fiatalkorú bűnelkövetők 30-35 %-a cigány. Többségük vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. Magas az arányuk a garázdaságot, a testi sértést, rablást elkövetők körében, A bűnüldöző szervek mind következetesebben próbálkoznak a bűnözést visszaszorítani, eljárásaikban a szocialista törvényesség érvényesül, A cigányság megítélésében a közvélemény nem egységes. Gyakran szélsőséges megnyilvánulások is tapasztalhatók. Ennek okai: a tájékoztatás fogyatékosságai miatt is a lakosság többsége nem ismeri a cigányság eletében végbement jelentős változásokat, Tovább élnek, időnként felerősödnek a cigánysággal szembeni előitéletek, amit a cigányság egy részének magatartása is táplál, A lakosság idegenkedik a beköltözőkkel, az uj munkavállalókkal szemben. Kritikusan itéli meg és túlzottnak tartja a cigányoknak adott támogatást, A sokirányú társadalmi megsegítés helyett szigorúbb adminisztratív intézkedéseket sürgetnek. Emiatt a lakosság egy része nem érez felelősséget a cigányság társadalmi felemelkedéséért. - A pártszervek és -szervezetek esetenként, a tanácsok rendszeresen, de nem minden esetben társadalmi súlyának megfelelően foglalkoztak a cigányság életével. A tanácsok munkájában - elsősorban szemléleti okok miatt - jelentős különbségek tapasztalhatók. A fő figyelmet a letelepedés és a munkavállalás segítésére forditották, kevesebbet törődtek a cigányok beilleszkedését szolgáló más fontos kérdésekkel, az érdekelt szervek együttműködésének szervezésével. A tömegszervezetek és -mozgalmak közül a vöröskeresztes szervezetek és a ESF bizottságok dolgoztak eredményesebben. Az ifjúsági szervezetek és a szakszervezeti szervek jobbára csak formálisan foglalkoztak a cigánykérdéssel.