MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
149. ő. e. 1981. április 9. (161-218. o.) - 1. A központi bizottság 1976. október 26-i, a propagandamunka fejlesztéséről szóló határozata végrehajtásának tapasztalatai a nagyatádi járásban, különös tekintettel a közgondolkodás helyzetére. Jelentés: 164-174
/Uj 8 Varga János elvtárs: A jelentéssel és következtetésekkel egyetért. Egy javaslata van a feladati részhez. Az embereket az foglalkoztatja legjobban, ami a saját környezetükben történik. A propagandamunkában kapjon nagyobb teret a gazdasági eredmények, a szocialista brigádok, csoportok és az egyének teljesítménye. Ez a munkahelyi légkör, a bérezés szempontjából is szükséges. Az emberek egyértelműbben tudnak véleményt alkotni, ha megmondjuk, hogy mi a helyzet, jobban meg lehet értetni velük az elvárásokat is. Varga Péter elvtárs összefoglalója: Mindenekelőtt az elhangzottak alapján javaslom a végrehajtó bizottságnak, fogadjuk el a jelentést. Egészébe véve reális képet adott a nagyatádi járásban folyó propagandamunkáról, hatásáról, tapasztalatairól, arról, hogy az hogyan hat a közgondolkodásra. Elsősorban a Központi Bizottság határozata kötelezett bennünket arra, hogy e témát megtárgyaljuk, de ennek van olyan oka is, hogy bonyolultabb lett a nemzetközi, a belpolitikai helyzet. Ebben a helyzetben az ellenséges, ellenzéki tevékenység akcióba léphet, ezért a propagandánkat erősíteni kell az elkövetkező időszakban. A tartalmi kérdések tisztázottak, a jelentés jól súlyoz. Alapvető, hogy a propagandisták olyanok legyenek, akik az elképzeléseket végre tudják hajtani és rendelkeznek az olyan legfontosabb követelményekkel, mint például megfelelő általános műveltségük legyen, a gondolataikat ki tudják fejezni, politikai kérdésekben jártasság, alapfogalmakban tájékozottságuk legyen. A propagandistának a munkahelyén is megfelelő tekintélye legyen, mert ha a tetteivel, vagy magatartásával nem tud bizonyitani, akkor nem ér semmit a munkája. Nagyon fontos a magatartás, az, hogy a propagandista feddhetetlen legyen. Erre mindig nagy szükség volt, de ma a nehezebb körülmények között még nagyobb szükség van rá. Anyagi elismerésükben azt tudjuk nyújtani, amire ma lehetőség van, de erkölcsileg többet is adhatunk /oklevél, propagandista kitüntetés, stb/. A propagandamunka elkötelezettség kérdése is, kimondottan pénzért nem lehet csinálni. A sajtó is nagyobb mértékben hozzájárulhat a népszerűsítéshez, és ezen keresztül a megbecsüléshez. Nagyon jó hatással van, ha az arra alkalmas gazdasági, intézményi vezetők minél többen bekapcsolódnak ebbe a munkába, de csak akkor szabad felkérni őket, ha nincs sok pártmegbizatásuk. Ügyelni kell arra, hogy a szükséges politikai tájékoztatást megadjuk a propagandistáknak, mert néha a mi hibánk is, hogy mi mázsaszám kapjuk az információt és mire lekerül deka lesz belőle. Ezt nem lehet csinálni, a propagandistáknak részletes tájékoztatást kell adni; arra is felhívhatjuk a figyelmüket, hogy milyen cikkeket, témákat tekintsenek át, ilyen értelemben is több segitséget adhatunk a klasszikusokon kivül, amit ők igényelnek is. A hazafiasság, internacionalista nevelés területén még tapasztalható némi bizonytalanság, nem merjük alkalmazni a dolgokat. Ilyen