MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981
148. ő. e. 1981. február 25. (172-215. o.) - 1. A megye termelőszövetkezeteiben folyó nőpolitikai munka, különös tekintettel a nők szakmai képzésére, és a további feladatok. Jelentés: 175-184
- 2 A dolgozó nők számában szövetkezetenként nagy eltérések vannak. Elsősorban ott találhatók kis számban /pl. Kőröshegy, Pusztaszemes, Boglárlelle/ ahol jók a környezet foglalkoztatási viszonyai - a szövetkezetekben pedig kedvezőtlen körülmények között dolgoznak. A jelenlegi - több éve tartó - tendencia folytatódása mellett a termelőszövetkezetekben dolgozó nők aránya néhány éven belül 20-25 %-ra esik vissza - ami kedvezőtlennek Ítélhető. 1 A termelőszövetkezetekben dolgozó nők közel fele a növénytermesztésben - elsősorban a kertészetben, a gyümölcsösökben, továbbá a munkaigényes növényfélék termelésében /dohány, burgonya stb./ dolgozik. Mintegy 20-20 %-uk az állattenyésztő telepeken és az adminisztrációban, s alig egy tizedük dolgozik a szövetkezetek kisegitő és melléküzemágaiban. A szövetkezet adottságaitól függően ez arányokban nagy eltérések vannak. A nők foglalkoztatásában jól érzékelhető változások figyelhetők meg. Oellemző, hogy a korszerű ágazatokból - gépesités, iparszerü 1 termelés - kiszorultak, lényegében a mezőgazdaság hagyományos ágaiban dolgoznak. Emelkedik a nem fizikai munkakörben dolgozók száma, különösen a fiatalok köréből. A munkaerőhiány miatt helyenként - s növekvő számban - nekik nem éppen megfelelő, nehéz fizikai munkára irányítják őket. Foglalkoztatásukra jellemző az idényszerüség, a téli hónapokban nem tudnak számukra munkát biztositani. Részben ezzel függ össze, részben a nők életmódját tükrözi, hogy a fizikai foglalkozású nők többsége csak a törvény szerinti minimális munkaidőt teljesiti. Emelkedik azonban azok száma, akik folyamatosan kivannak dolgozni, ha nekik megfelelő munkafeltételeket biztosítanak. Ezt az igényt sok vezető nem tartja reálisnak - arra hivatkozva, hogy az asszonyok egy része a most adódó munkalehetőségekkel sem él. Akik igy értékelik ezt a helyzetet, nem veszik figyelembe, hogy nagyrészt épp azért nem dolgoznak folyamatosan, mert az igényeiknek megfelelő munkalehetőségek hiányoznak. Neheziti továbbá folyamatos munkavégzésüket a túlzottan hosszú munkaidő; az állattenyésztésben a kora reggeltől késő estig tartó lekötöttséggel járó osztott munkaidő szinte kizárólagos alkalmazása, gyakran a szabadnapok hiánya, ill. bizonytalansága. Ez különösen a családos, az óvodás vagy ÍST kolás gyermeket nevelő anyák munkavállalásában okoz nehézségeket. A nők szervezett és folyamatos foglalkoztatását elsősorban a fiataloknál kell sürgetni. Az ő folyamatos munkavégzésüket az életmód, a családi kötöttségek nem akadályozzák; jövőjüket csak rendszeres munkavégzés mellett látják biztosítottnak. A fiatalok szövetkezetekhez kapcsolásának ezt a lehetőségét eddig nem sikerült kellően kihasználni. A nőpolitikái munka legnagyobb eredménye, hogy a szövetkezetekben dolgozó nők és férfiak keresete kiegyenlítődött, s ez természetessé vált. A keresetek emiitett kiegyenlítődése ellenére a nők átlagos havi jövedelme mégis 3-400 Ft-tal alacsonyabb a férfi dolgozók átlagos jövedelménél. A kis keresetűek aránya - akik havi 2000 Ftnál kevesebbet keresnek - 48 %, a férfiaknál mindössze 8 %. Ez a
