MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 11. (123-171. o.) - 1. A társközségekben működő pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának továbbfejlesztésére hozott 1976. október 13-i megyei párt-vb határozat végrehajtása. Jelentés: 126-136

•••&" 5 jobban részt vesznek az átfogó nagy kérdések rendezésében, véleményezésében, rendszeresebben meghivják őket a különböző értekezletekre megbeszélésekre. El kell érni, hogy ez az ütem tovább erősödjön, és a társközségi alapszervezetek érdemben szóljanak bele már az előkészitós során. Ha a területi elvet akarjuk továbbra is fönntartani, akkor ebben feltétlenül lépni kell. Még mindig magas azon társközségeknek a száma, ahol a tájékoztatás fóruma csak a párttaggyülés. Az, hogy csökkent a tsz-ben dolgozó párttagok aránya, csak a társközségi, a vegyes profilú alapszervezetekre vonatkozik. Ez azzal magyarázható, hogy ezekben a községekben csökkent a tsz-tagok aránya - a székhelyközségben lévő tiszta profilú alapszervezethez /pl. gépesitós/ tartoznak, vagy elköltöztek a székhelyközségekbe stb. Ez a csökkenés nem vonatkozik a székhelyközségekben levő tiszta profilú tsz-alapszervezetekre. Tanai Imre elvtárs: Megitólése szerint e nagyon fontos téma időben került a végrehajtó bizottság elé. A vb 1976. október 16-i határozata végrehajtásának ellenőrzésében, a PTO munkatársain, a munkabizottság tagjain kivül a társadalmi aktivák is résztvettek. Meggyőződhettünk arról, hogy a határozat meghozatalára nagyon nagy szükség volt. A legnagyobb és legfontosabb eredményként könyvelhetjük el, hogy a pártirányitó szerveknél, az állami és tömegszervezeteknél és nem utolsó sorban a gazdasági szerveknél is komoly szemléletbeli változás történt. A határozat megjelenése után az állami- és tömegszervezetek is megtették a szükséges intézkedéseket és erőteljesebben ráirányították a figyelmet a társközségekkel való foglalkozásra. Pl. a tanács vbülésen tekintette át a tett intézkedések hatását. Oelenleg is intenziven foglalkoznak a társközségek problémáinak rendezésével. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy nagyon differenciált fejlődés történt ezeken a településeken, mind politikai, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Nagyon sok összetevője van ennek a dolognak, hisz községenként más-más súllyal jelentkeznek a feladatok. Például van olyan társközség, ahol még pártszervezet sem működik. E nagyfokú differenciáltság arra hivja fel a figyelmet, hogy még több segitséget adjunk a pártszervezetek irányító munkájához, különösen ott, ahol kevésbé tudják összefogni az erőket a feladatok végrehajtásához. Sok mindennel összefügg ennek a megítélése, de a legmeghatározóbb a kádermunka színvonala. Van, ahol a káderek kihelyezése megy, azonban a sok erőlködés ellenére sem tudunk előrejutni, sok ellentmondást tapasztalunk a pártépi tő munkában, az adaptációban. Oe az már önmagában nagy eredménynek számit, hogy a kisebb községekben is eljutottunk odáig, hogy van pártélet. Rendkívüli erőfeszítést követel tőlünk, hogy ezeket a pártszerveket meg is tudjuk tartani, mivel a fiatalság nagy része elmegy a községekből, nincs utánpótlás, nincs pártépités; egyre több a fölmentettek száma, és ennek következtében a politikai ütőképesség nemhogy javulna, erősödne, hanem fokról-fokra csökken. Ha a fennmaradásnak egy kicsiny lehetősége adott, akkor meg kell tartani a társközségekben lévő pártszervezeteket. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja, - még inkább mint eddig, a