MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1981

148. ő. e. 1981. február 11. (123-171. o.) - 1. A társközségekben működő pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkájának továbbfejlesztésére hozott 1976. október 13-i megyei párt-vb határozat végrehajtása. Jelentés: 126-136

2 A társközségek egy részében számos uj problémát vet fel a lakosság átrétegződése, elöregedése és kicserélődése. Az elvándorlás folytán megüresedő lakások egy része üresen marad, sokat közülük lebontanak, jelentős hányadukba cigánylakosság és más megyékből érkező nagy létszámú családok költöznek. Kulturáltságuk, gyakran állapolgári fegyelmük is sok kívánni valót hagy maga után, közöttük nem kevés az analfabéta. Arányuk több községben egyre növekvő. Bár nem egy cigánycsalád beilleszkedett a faluközösségekbe, egy részükkel ma is sok a gond. Az őslakosság velük szembeni előítélete erős, táplálja ezek vándor-munkakerülő, italozó, durva, gyakran garázda életmódja, mellyel szemben a helyi állami és társadalmi szervek nem egy községben szinte tehetetlenek. A helyi tanácsokra egyre nagyobb terhet ró a fiatalok elvándorlása folytán magukra maradt hozzátartozóik szociális gondozás iránti növekvő igénye, A társközségek döntő többségében csak a mezőgazdaság jelent munkaalkalmat, ezért a lakosság jelentős hányada eljáró dolgozó. Megnyerésükre - különösen a községfejélesztés érdekében - tudatosan törekszenek a társközségekben. Kísérletek történtek a helyi közéletbe való bevonásukra is, a megfelelő módszereket azonban kevés területen találták meg. A társközségek társadalmi és szociális állapota rendkívül differenciált. Alapvetően meghatározza azt a községek nagysága, a települések földrajzi elhelyezkedésével, történelmi hagyományaival, az infrastruktúrával és a termőhelyi adottságokkal összefüggő, valamint a lakosság összetételével, az elvándorlással és beköltözéssel kapcsolatos tényezők, A végrehajtó bizottság 1976 októberi határozatát követően a pártszervek, az állami és társadalmi szervek vezetőinek a társközségekkel kapcsolatos felfogása pozitív irányban változott, A határozatnak jelentős szerepe van abban, hogy a székhelyközségek és társközségek között korábban tapasztalt viták, nem egy helyen szembenállás, rivalizálás nagyrészt megszűnt;, hogy a székhelyközségek szervei általában nagyobb felelősséget éreznek a társközségekért. Ma a társközségek többségének alapellátása megfelelő. Általános helyzetük alapvetően nem romlott. A legtöbb gondot a kulturális ellátottság alacsony színvonala, az értelmiség hiánya, valamint - főleg a kisközségekben - az ivóvíz hiánya és a kenyérellátás rendszertelensége okozza. Egyes társközségekben a középületek elhanyagoltak, gazdátlanok, állaguk gyorsan romlik. Néhány székhelyközség vezetője az életképes, illetve azzá tehető társközségi szervezetek, klubok, sportkörök támogatása, segítése helyett ezek székhelyközségbe való centralizálására törekszik.