MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980
143. ő. e. 1980. június 4. (187-224. o.) - 1. A kaposvári városi pártbizottság kádermunkája, és a további feladatai. Jelentés: 189-203 - Szóbeli kiegészítő: 204-206
6 A Fazekasipari Szövetkezet jelenlegi elnökében biztosítottnak látszik a vezetés. Eredményesen dolgozik, annak ellenére hogy pártonkívüli, nagyon pártosan intézi a dolgokat. Minden esetben egyeztet a pártvezetőkkel, a javaslatokat elfogadja, azokat hasznosítja. Nem mindegyik üzem vezetője meri vállalni a kockázatot, inkább "túlélési" politikát folytatnak /Nyomda Farkas elvtárs. Sütőipar, KPM Közúti Igazgatóság, Bútoripari Vállalat - Ress elvtárs,/. Több izben csak hathatós közbelépésre találtak módot a változtatásra. Ezekből a negatív tapasztalatokból le kell vonni a megfelelő tanulságot. A politikai apparátus stabilitását illetően elmondja, hogy átlagosan az intézményeknél 12 év, állami területen 8 év, gazdasági vonalon 9 év, pártapparátusnál 5,2 év, társadalmi szerveknél 3,6 év óta vannak az adott funkcióban. Ezek a számok mutatják a szakmák, feladatok eltérő sajátosságait, a nem egységes követelményt és a kádermunka gyengeségeit is. Sok éves tapasztalata alapján úgy érzi, hogy a pártapparátusban tisztességesen eltöltött 5-7 év nem kimondottan rossz dolog. Ezt nagyban befolyásolja a munka természete is. A 4-5 évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva a mostani apparátus helyzete jóval stabilabb. Azon kell a továbbiakban gondolkodni, hogy az instabilitást hogyan lehet megállítani. A káderkiválasztási munka minősége javításának egyik feltótele az emberek jobb megismerése, és igy a hibalehetőség is kisebb. Az előkészítésre nagy súlyt kell fektetni. /Illés István, Büchler Tamás esetében sem volt előzetesen körültekintő vóleménykikérés./ Gondot okoz, hogy sok hatáskörbe lévőt, utánpótlás területén számbavehető kádert más területre visznek el, kikerült a hatáskörükből /Nagy elvtársat Tabra vitték el./ A Ruhagyárból is 2-3 tehetséges középvezetőt elvittek, ez esetekben nem kérték ki az ő véleményüket. E tendencia ellen úgy lehetne védekezni, hogy az üzemi pártbizottságok jobban vigyáznának a káderekre. Igyekezzenek olyan légkört teremteni az adott területen, hogy ne kívánkozzanak el onnét az emberek. Objektív okok is közrejátszanak a szakember elmenetelében, igy pl. a fiatal üzemeknél nyilván nem várnak 2o évig, hogy majd sorrakerülnek, igy, ha hívják őket, elmennek. A minősítésekre tett megállapítás elsősorban azokra vonatkozik, amelyek a pártbizottságra beérkeznek. Az elmúlt időszakban is 35 minősitést adtak vissza, mert nem feleltek meg az előírásoknak. /Cukorgyár, Tejipar - a minősítés a munkaköri leirást tartámazta. VBKM igazgatójának, Horváth elvtársnak a minősítése nem tartalmazta a kapott fegyelmi büntetést./ Üzemi szinten még rosszabb a helyzet. A titkár nem akar konfliktusba kerülni a vezetőkkel, nem meri mondani, hogy nem arja alá a minősitést, nem felel meg a követelményeknek. V e zetők melletti kiállás minden indokolt esetben megtörténik /Húskombinát, AGROBER/. Az eljárás keretében arra törekednek, hogy érezzék a vezetők, megvédik őket, törődnek velük.
