MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980
145. ő. e. 1980. szeptember 10. (126-170. o.) - 1. A pártalapszervezetek kádermunkája Barcs városban, különös tekintettel a véleményezési jogkör érvényesülésére. Jelentés: 128-138
/1K0 4 menyes munka folyt az elmúlt években; az átlagosnál valamivel jobb is a kép. Ez az irányitó munka tervszerűségével, átgondoltságával függ össze. Néhány megyei tapasztalatot kivan megeraliteni a kádermunkával kapcsolatosan. A Központi Bizottság 1973. novemberi káderhatározata nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kádermunka fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az alapszervezetekre, mert itt van a legtöbb tartalék. A párthatáskörbe tartozók túlnyomó többsége az alapszervezeteknél van, ez kb. lo ezer kádert jelent a megyében. Ezek az emberek a termelés, a politikai, a kulturális élet, az itt dolgozók közvetlen irányitói ós szervezői. Ez mutatja a kérdés nagy politikai jelentőségét. A Központi Bizottság határozatát alapul véve a megyei pártbizottság feladattervet dolgozott ki, melyben helyesen jelölte meg a tennivalókat. A munka fő iránya: a kádermunkát önmagában nem lehet fejleszteni, az előrelépés elválaszthatatlan az alapszervezeti munka fejlesztésétől, káderfeltételeinek jobbátótelétől. Az is igaz viszont, hogy a korábbiaknál sokkal átgondoltabb és tervszerűbb munka szükséges a káderpolitika egységes értelmezésének biztosításában, a gyakorlásban ugy, hogy ezt a folyamatot ne kampányszerűen, hanem mindennapi teendőként kezeljék az érintettek. A kitűzött cél szellemében dolgoztunk és dolgozunk, és a jövőben is ezen az utón kell haladni. Történetileg vizsgálva sok volt a pótolni való a véleményezési jogkör gyakorlásában. Akadályozta a gyorsabb ütemű előrelépést az útmutató elég késői megjelenése. Ebből adódóan 2-3 évig vegyes állásfoglalás volt abban, hogy mely személyi kérdések tartoznak az alapszervezetek jogkörébe. Megállapíthatjuk azonban, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült egységes felfogást és gyakorlatot kialakítani. Az elmúlt időszak fejlődésót vizsgálva a kedvező tendenciák mindenek* előtt az alábbiak: Az alapszervezetek többsége érti, hogy a kádermunka az irányitásnak, a határozatok végrehajtásának, a tömegkapcsolatoknak kulcskérdése. Személyi kérdésekben a vezetőségek foglalnak állást, ma már elvétve találkozni azzal, hogy a titkár gyakorolja a jogkört. A kádermunka gyakorlati tapasztalatainak értékelése, értelmezése folyamatos az irányitó pártszerveknél. A napi élet változásait figyelemmel kisérik. Tapasztaljuk az együttműködés, az együttgondolkodás fejlődését a párt-, az állami- és gazdasági vezetők között. Gyengeségek főleg az alábbi területeken tapasztalhatók: A politikai, gazdasági, kulturális élet kérdéseitől, folyamataitól még mindig erősen elválasztódik a kádermunka, szinte önálló életet él. Alapszervezeti szinten a kádermunka eléggé beszűkül a véleményezési jogkörre. Ebből adódik, hogy nem forditanak kellő figyelmet a személyzeti munka ellenőrzésére. Az idevonatkozó jogszabályokat sem ismerik eléggé, pedig ezek ismerete az ellenőrző munkának alapfeltétele. Sok alapszervezet nem tekinti feladatának az utánpótlásnevelést. Ugy gondolják, hogy ez az irányító pártszervek kötelessége.
