MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

145. ő. e. 1980. augusztus 27. (90-125. o.) - 1. A szakmunkás, valamint a közép- és felsőfokú szakember ellátottság helyzete a megye gazdasági ágazataiban, és a további feladatok. Jelentés: 91-105

- 7 A felnőttoktatás területén a dolgozók iskolái esti és levelező tagozatainak nagy jelentősége van a szakemberképzésben. Dolgozók ált. iskolai képzés is folyik, hogy ezzel teremtsük meg a szakmai képzettség megszerzésének feltételét. A résztvevők száma változó /1969; 301, 197^; 1329, 1979; **37/. A dolgozók középiskoláiban tanulók száma korábban elérte, a nappali tagozaton tanulókét, a beiskolázás mérséklődése, bizonyos iskolatípusok /dolgozók 2 éves szakközép isk,/ megszűnése következtében jelenleg csökkenő. A dolgozók középiskoláiba járók mintegy kétharmada a különböző tipusu szakközépiskolába jár, égés ségtelen, hogy ennek csaknem fele a közgazdasági szakközépiskolába. Jól bevált iskolatípusnak bizonyul a szakmunkások szakközépiskolája, mely a hallgatók előző tanulmányaira épít. Megyénkben a szakmunkások körében e képzési forma iránt megnőtt az érdeklődés. Az 1974/75-ös tanévben 495 fő, az 1979/8o-as tanévben pedig I056 fő vesz részt ilyen képzésben. A felsőfokú szakember hiányt a vállalatok többnyire saját felnőtt munkaerőforrásból igyekeznek pótolni. A foglalkoztatók ösztönzik dolgozóikat a felsőfokú oktatási intézmények levelező tagozatain való továbbtanulásra. Az 197V75-°s tanévben ^90 fő az 1978/79-es tanévben 705 fő munkaviszonyban álló dolgozó tanult felsőfokú oktatási intézményben. Az egyes vállalatok között azonban igen nagy a differenciálódás. A termelés korszerűsítése, az uj technológiák bevezetése, a szakma struktúra átalakítása egyre nagyobb mértékben teszi szükségess a foglalkoztatott munkaerő szakképzettségi színvonalának emelését ezért a foglalkoztató szervek fokozott figyelmet fordítanak a felnőtt szakmunkásképzés szervezésére, irányítására. A munkáltatók a több éves betanított munkásként dolgozókat felnőtt szakmunkásképzés utján továbbképezik. Megyénkben 1975-ben 1029 fő, 1979-t>en pedig 739 fő munkaviszonyban álló dolgozó tett szakmunkásvizsgát. A szakmunkásvizsgát tett dolgozóknál növekedett a nők aránya, 1975. évi 33,8 $-ról 1979-ben k6,3 $-ra. A színvonalas munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges, egyre több helyen szorgalmazzák a második vagy a harmadik szakma megszerzését is. Megyénkben a munkaviszonyban álló dolgozók közül 1975-t>en 2^2 fő, 1979-ben pedig 2l4 fő szerzett igy ujabb szakképesítést. Az építőiparban az oktatási és továbbképzési tervek megvalósítását, a szakember ellátottság helyzetének javítását célprémiumi feladatként is meghatározzák a foglalkoztatók részére. A vállalatok betanított dolgozóik részére továbbképzést jelentő ismeretbővítő tanfolyamokat szerveznek. Célszerűnek tartanánk, ha a középfokú oktatási bázisok szervezhetnének olyan speciális tanfolyamokat, amelyeket jelenleg a tárcák továbbképző intézeteihez feljárva sajátítanak el a megyei üzemek dolgozói /pl, nehéz-, könnyügépkezelő, kazánfűtő, anyaggazdálkodó stb./.