MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980
141. ő. e. 1980. január 30. (86-150. o.) - 1. A megyében működő KISZ szervezetek érdekvédelmi tevékenységének tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés: 88-98 - Szóbeli kiegészítés: 99
15 tenek bennünket, hogy a társadalmi összefogást erősitsük. Ha ezt erősítjük, akkor a reális lépések megtételére megvannak a lehetőségek. Mit kérünk az ifjúsági szövetségtől? Részben azt, hogy többet kezdeményezzen, olyan témákat hozzon felszinre, amelyek az ifjúság széles tömegeit, rétegeit érintik, hogy külön is lehessen súlyozni. Pl, a cigánykérdés vagy a veszélyeztetett fiatalok helyzete ne váljon nagyobb politikai kérdéssé, mint amekkora jelenleg. Ez is egy gond, de a legnagyobb gond, hogy vannak olyan tehetséges gyerekek, akik valami miatt nem tudnak kinőni, nem tudják magukat továbbképezni, pedig meglenne a lehetőség rá. Ez a mi aprófalvas megyénk sajátosságából is adódik. Az általános iskolában nem kapják meg a megfelelő alapképzést, és ha el is jutnak a középiskolába, vagy a felsőfokú oktatási intézménybe, sajnos sokan lemorzsolódnak közülük. A beiskolázási statisztikánk országosan is jó, de a lemorzsolódásban is sajnos az első helyen állunk. Itt megvannak a sajátos feladatok. Egy dolgot nem szabad figyelmen kivül hagyni, amikor a lakáskérdéssel foglalkozunk. Félmegoldások alkalmazása, kis lakások épitése nem járható út. Még mindig az a gond, hogy sok az egyszobás, a komfort nélküli lakás.Az igényeknek jobban megfelelő, nagyobb, korszerűbb lakások felé kell menni. Az uj lakótelepek sem teljesen összkomfortosak, nincs pl. sportolási, szórakozási lehetőség. Nincs lehetőség ezeken a lakótelepeken a közösségi életre, a szocialista együttélésre nem nevelnek. Erre a jövőben majd a tervezőknek, az épitőknek is jobban oda kell figyelni. Inkább ebbe az irányba menjünk, mégha valamivel kevesebb lakás is épül meg. Azzal egyetértek, hogy a lakáselosztás jelenlegi formáját át kell tekinteni, és rendezni kell. A leggondosabb tanácsi kiutalás mellett is történnek szabálytalanságok, mert erre a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak. Az uj nemzedékről, az ifjúságról való gondoskodás össztársadalmi feladat. A pártszervezetek felé így vetjük fel. Ha gondok vannak az ifjúsággal, azért a pártszervezet is felelős. Ezt kezdik a pártszervezeteink megérteni, de megvan mindenkinek ezen a terüjeten a feladata. Csak nehogy az következzen ebből, hogy ne legyen gazdája ennek a témának. A gazdája elsősorban az ifjúsági szövetség kell, hogy legyen. A párt azzal tud segiteni, ha arra orientálja az ifjúsági szövetséget, hogy a problémákat hozzák felszinre és jelezzék, hogy hol, miben kérnek segítséget. Az ifjúsági törvény önmagában nem hat, a lehetőségekkel, jogosítványokkal élni kell. Ha csak időnként térünk ezekre a témákra vissza, akkor bajba kerülünk, akkor az érdekvédelmi feladatot nem tudja az ifjúsági szövetség ellátni, tekintélye, tömegbefolyása csökken. Ha jól látja el, akkor az ifjúsági szövetség tekintélye növekszik, és a párt ezt szeretné, mert ez nagyon fontos dolog. Abban is van igazság, amit Szabados elvtárs mondott. Jelenleg valóban a középkorosztály az, aki a legtöbbet adja, hiszen nekik már nincs bölcsődés, vagy óvodás korú gyermekük, nem kell a munkából ilyen problémák miatt távolmaradniuk. De azt is meg kell érteni, hogy egy-vagy két kicsi gyermekkel nagyon sok gond.
