MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

145. ő. e. 1980. szeptember 10. (126-170. o.) - 1. A pártalapszervezetek kádermunkája Barcs városban, különös tekintettel a véleményezési jogkör érvényesülésére. Jelentés: 128-138

#i> 6 Deák Ferenc elvtárs: A jelentés reális, tárgyilagosan, életszerűen tárja fel a hely­zetet. Dó gyakorlati érzékkel készitették az anyagot. Véleménye szerint erősítette volna az előterjesztést, ha néhány helyen a kialakult helyzet politikai következtetéseit jobban levonják, feltárják az okokat. Ettől függetlenül az anyagból azt érzékelte, hogy a KB PTO által kiadott útmutató minőségi javulást hozott a hatáskör gyakorlásában. Szervezettebben, egységesebben folyik a munka az alapszervezetekben. Számos belső feszültség is tapasztalható, nagy a differenciált­ság, hiányolja, hogy ezt nem mutatták be az anyagban. Lehet, hogy ennyire egyértelmű a barcsi területen e kérdés, és konfliktusmen­tesen zajlik az élet. Kaposvár városban a tapasztalat nem ennyire egyértelmű, volt és van is konfliktus. A szövetkezetekben az érvényes döntési rendszer alapján másként jelentkezik e kérdés, mint állami területen. A tagságnak van olyan jogosultsága, ami kizárólagossá teszi a döntést. Pl. Elég jelentős a mezőgazdasági bázis Barcs térségében. Voltak-e ezzel kapcsolatban konfliktusok, hogyan sikerült a politikai akaratot elfogadtatni a tagsággal? A pártalapszervezet véleményével szembehelyezkedtek-e, vagy a felsőbb pártszerv döntését hogyan fogadták? De azt is el­fogadta volna, ha szerepel az anyagban, hogy elméletileg és gyakor­latilag megfelelő szinten végzik ezt a tevékenységet. Néhány kritikus pontról beszélni kell, pl. arról, hogy ki kezde­ményezzen. A gyakorlati életben van a pártszervezetnek káderután­pótlási terve. Elérkezik a kádercsere, egyeztetnek, végül azonban az utánpótlási tervet figyelmen kivül hagyják, hoznak egy idegen kádert. A pártszervezet joga, hogy akit az állami vezető javasol, véleményezze; a tapasztalat mégis az. hogy az esetek többségében fölmerülnek viták. Éppen az útmutató gyenge pontja miatt az irányi­tó pártszervek nehéz helyzetbe kerülnek. Fontos a pártdemokrácia betartása. A pártszervezetnek, a vezetőség­nek milyen lehetőségük van a káderkérdések eldöntése előtt, körül­tekintően minősiteni-e, véleményt nyilvánítania? Van-e erre idő? Náluk az a tapasztalat, hogy erre nem minden esetben adnak meg­felelő időt és lehetőséget. Véleménye szerint e probléma megoldá­sára nem kellene központi intézkedést várni. Első titkári értekez­leten rendezni lehet azt, hogy milyen szinten és hogyan történjen a véleményezés. A káderhatásköri lista alapján egyes személyekkel az alapszervezet vezetősége egyetért vagy nem, és véleményüket in­dokolják. Ha rendszeresítjük, kötelezővé tesszük a személyi elő­terjesztéseknél a véleménynyilvánítást, akkor minden központi utasí­tás nélkül, teljesen pártszerü keretek között lehetne rendezni a kérdést. A problémát abban látja, hogy a politikailag irányított állami, gazdasági területen még nem tudták elérni, hogy minden esetben véleményt kérjenek a pártszervezetektől. Igaz, hozzák a javas­latot, de az alapszervezettel nem beszélik meg. Nem engedhetjük meg, hogy előbb a felsőbb pártszerv döntsön, és utána tájékoz­tassák az alapszervezetet. El kell érni, hogy a gazdasági vezetők is előbb az alapszervezeteket keressék fel, és csak azután jöjjenek az irányító szervhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom