MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

140. ő. e. 1979. december 7. Rendkívüli ülés (2-65. o.) - A megyei pártbizottság beszámolója az 1975. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatok. Javaslat: 4-58

14 A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek nyeresége - a termelőszövetkezetek kivételével - a termelést meghaladó mértékben nőtt. Elősegítette ezt a mérsékelten növekvő állami^támogatás is. Egészében véve a termelőszövetkezetek nyeresége is gyarapodott, közülük azonban az előző tervidőszak! 10-12-vel szemben 1975 éta minden esztendőben 15-20 zárta veszteséggel vagy alaphiánnyal az évet. A veszteség és alaphiány együttes összege évenként ingadozott, de a IV". ötéves terv átlagához képest csaknem megkétszereződött» A kedvezőtlen jelenség oka főként az, hogy a szabályozó rendszer változásával összefüggő intézkedések a megye termelőszövetkezeteit - az országosnál jóval kedvezőtlenebb adottságok miatt - az átlagosnál hátrányosabban érintették. Az üzem- és munkaszervezés legfontosabb feladatainak megoldásában előrelépés tapasztalható. Ösztönzően hatott a szervezettség növelésére a nagyarányú politikai és társadalmi aktivitás, a létszámemelkedés dinamikájának mérséklődése, a termelési szerkezet korszerűsítése, a rekonstrukciók, valamint a modernebb termelési eljárások és számítástechnikai eszközök terjedése. A szervezettség azonban ágazatonként és vállalatonként különbözőképpen alakult. Jelentősebben a könnyű- és az élelmiszeriparban, a mélyépítésben, az állami gazdaságokban, a szállítási és hírközlési ágazatban, valamint a nagykereskedelem élelmiszer- és vegyiáru szakmájában léptek előre. A szervezés általános gondja a komplexitás hiánya. A gazdálkodó szervek nagy része még nem tekinti a üzervezést vezetési funkciónak, a tervcélok elérését, a hatékonyság növelését szolgáló eszköznek. Az indokoltnál kisebb figyelmet fordítanak az anya^-, a létszám- és a munkanormák megállapítására, korszerűsítésére. Részben ennek a következménye, hogy a szükségesnél lassabban javult a munkaidő kihasználása. A nag^r teljesítményű és drága gépek üzembe állítása gyakran elhúzódik. Különösen a mezőgazdaságban és az építőiparban nem megfelelően használják ki őket. Az anyagmozgatás, a rakodás és a szálli tás gépesítése a legtöbb helyen elmarad az igényektől. A szerződéses fegyelem nem javult a kivánt mértékben. A vállalatok és szövetkezetek gyakran nem tartották be a szerződésekben foglalt kikötéseket és határidőket. Nem éltek megfelelően a kötbérezés lehetőségével. A fizetési fegyelem, különösen az utóbbi években romlott.