MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

140. ő. e. 1979. december 7. Rendkívüli ülés (2-65. o.) - A megyei pártbizottság beszámolója az 1975. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatok. Javaslat: 4-58

6 aránya. A termelés gazdaságosságának javitása a legtöbb helyen még elmarad a kívánalmaktól. Gondot okoz, hogy néhány nagyüzemben az egyszerűbb technológiájú termékek gyártása van túlsúlyban, s ez egyes körzetekben neheziti a férfi szakmunkások elhelyezkedését. Az eredmények mellett a megye iparában a korábbiaktól eltérő feszültségek húzódnak meg. Az ipar munkaerő-igénye és a munkaerő-kinalat között még nem teljes az összhang, Feszültségek keletkeztek az ipar továbbfejlesztési igénye és az infrastruktúra állapota között. Ezek ipari körzetenkent eltérő mértékűek, és az infrastruktúra más-más ágában mutatkoznak meg, A konzerv-, a malom- és a sütőiparban túlságosan elhasználódott a géppark, elavultak az üzemi épületek. Egyes gép- és könnyűipari üzemekben korszerűtlen technikával dolgoznak. Az iparszerkezet összességében kedvezően változik, de az egyes iparágakban az egymást követő termelési folyamatok közötti arányok - különösen az élelmiszeriparban - még nem kerültek összhangba az igényekkel. A fejlődós ellenére szűkösek a terményraktározás lehetőségei. Nem elég a hűtő-, a hulladék, ós a melléktermékfeldolgozó kapacitás. Aránytalanság mutatkozik a zöldséges gyümölcstermelés, illetve -feldolgozás között. Továbbra is gondot okoz a gyárak és telephelyek tröszti, illetve nagyvállalati belső irányitási rendszere. Az V. ötéves tervben felgyorsult az épitőipar fejlődése, teljesítőképessége számottevően növekedett, de igy sem tudott lépést tartani az igényekkel. Az épités és szerelés 1975-höz képest 26 százalékkal nőtt.^A mélyépités a magasépitést meghaladó ütemben fejlődött. Az építőipari szervezetek többségében folytatódtak és jelenleg is folynak az éüitési kapacitások bővitését és modernizálását szolgáló beruházások. A magasépitő-ipar termelésének szektoronkénti összetétele ellentmondásosan alakult. Jelenleg az ágazat termelésének 52 százalékát az állami, 22 százalékát a szövetkezeti szektor, 26 százalékát pedig a házilagos épitő szervezetek adják. Ez az arány nem felel meg a megye igényeinek, annak ellenére, hogy 1975 óta az állami szektor^részaránya jelentősen, a házilagos szervezeteké mérsékelten nőtt, a szövetkezetieké pedig csökkent. Az építőiparban dolgozók száma alig változott. Az állami vállalatoknál a létszám csökkenését a tervidőszak közepétől fokozatosan annak állandósulása váltotta fel. Ezzel együtt a házi-