MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

138. ő. e. 1979. október 24. (189-252. o.) - 1. A megye párttagsága szociális összetételének alakulása a XI. kongresszus óta, valamint a tagfelvételi munka főbb tapasztalatai. Jelentés: 192-214

I \/_ 7 lés és 87 a kizárás, /összesen 77^ fő/ Erre az évre esett az összes kikerülés 51,5 százaléka. A korábbi két kongresszus közti időszak­ban kilépés, törlés és kizárás utján 782 fő került ki a pártból. A kikerültek 76,9 százaléka munkás és paraszt, 18 százaléka nő, 18 százaléka 195ö előtt párttag /ebből 3k fő 19^5-ös/. 28 százalékuk nem végezte el az általános iskolát, a nyugdijasok aránya 17,6 százalék. A 30 év alattiak kikerülési aránya 9,8, az 1971 óta fel­vett párttagoké 14,9 százalék. A párttagságon belüli arányuknál jóval magasabb a munkás-paraszt együttes kikerülési arány, amely hosszú idő óta tartó tendencia. Magas a liosszabb párttagsággal ren­delkezők és a nyugdijasok aránya is. Tapasztalataink szerint a kilépettek többsége önkritikusan felmér­te helyzetét, tevékenységét, erejét, képességét és ugy döntött, hogy távozik a pártból, mert a Szervezeti Szabályzatban megfogal­mazott és az utóbbi időben megnöveltedett követelményeknek nem tud mindenben eleget tenni. Többen őszintén bevallották kilépési kérel­mükben, hogy ugy érzik elfáradtak, egyéni, családi gondjai vannak, vagy egyszerűen kényelmességből terhesnek érzik a szervezeti éle­tet. Több példa akadt arra vonatkozóan is, hogy az érintett párt­tag a hosszú munkásévei után nyugdijazását követően rövid időn be­lül kilépése mellett döntött, köztük akadtak volt vezetőbeosztásu személyek is. Többen indokolták kilépésüket ideológiai konfliktus-helyzettel is. Ezek általában nem eléggé szilárd világnézeti meggyőződés miatt két malomkő közt őrlődtek. A sértődöttek általában alaptalan eg­zisztenciális reményükben csalatkoztak, kedvezőbb anyagi feltéte­leket, jobb beosztást,egyéb előnyöket vártak, 112-en több mint két évtizedes párttagság után léptek ki, A kilépések és törlések indokoltak voltak, a kikerülőkkel erősödött a párt, A pártból való kikerülés természetes folyamat, a normális pártélethez tartozó jelenség, és a nagyságrendje sem olyan, ami különleges intézkedéseket igényelne. Azonban a kikerültek viszony­lag magas száma, összetétele tagfelvételi munkánk ós a párton be­lüli nevelőmunkánk gyengeségeire is fegyelmeztet. Tovább kell ja­vítani a kiválasztást, hogy olyanok kerüljenek sorainkba, akik min­den szempontból megfelelnek a követelményeknek. Folyamatosabbá kell tenni a politikai-ideológiai nevelést, hogy a párttagok erősebb eszmei ós érzelmi szálakkal kötődjenek a párthoz. Azokkal, akik a szervezeti életet kezdik elhanyagolni, időben kell beszélgetni, mert ellenkező esetben kilépésre, vagy törlésre kerül sor. Hatéko­nyabban kell foglalkozni a párttagok személyes jellegű problémái­val, különösen a fizikai dolgozókkal és az idős, sok harcot végig küzdött elvtársakkal. A nyugdíjazás előtt állókat időben fel kell készíteni arra, hogy a körzeti, községi alapszervezetekben történő átjelentkezésük, beilleszkedésük zökkenőmentesebb legyen. Megkülön­böztetett gondot kell fordítani - ebben kedvező irányú változások vannak - az 1945-ös párttagok anyagi és erkölcsi megbecsülésére. A fiatal párttagok nevelését is javítani kell, mert nem csak a párt elméletét, politikáját kell megismerniük és a pártmunkát megszokni­uk, hanem a párttagokra jellemző magatartásbeli normákat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom