MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

134. ő. e. 1979. január 31. (84-139. o.) - 1. Somogy megyei művészeti élete és feladatai. Jelentés: 86-94 - Állásfoglalás: 108-113

/ - • • r-.ví 2 gyénkbe települő alkotók megismerkedjenek Somogy gazdasá­gi-társadalmi-politikai viszonyaival, megkönnyítve igy be­illeszkedésüket és alkotó munkájukat. A párt- és állami vezetők alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a művészeti élet vezető személyeivel, a kollektívákkal; látogatásaik során ismertessék a párt álláspontját a művészeti életet foglalkoztató ideológiai-politikai kérdésekben. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a fiatal alkotók történelmi ismere­tének gazdagítására, társadalomtudományos ismereteik bőví­tésére és a körülményeknek legmegfelelőbb formában biztosít­suk számukra a marxizmus-leninizmus elsajátításának lehető­ségét. Kapjon nagyobb hangsúlyt társadalmi életünk uj je­lenségeinek megvitatása. A műalkotások valóságtartalmának gazdagítása, az alkotások társadalmi elkötelezettségének erősítése olyan müvészetpo­litikai gyakorlatot igényel, amely biztosítja a szocialista művészi értékek elsődlegességének elismerését. A megyei ösz­töndijak, pályázatok és a társadalmi mecenatúra rendszerét ugy kell továbbfejleszteni, hogy a szocialista művészi érté­kek erkölcsi és társadalmi elismerése jobban kapcsolódjon egybe az anyagi elismeréssel. A társadalmi szükségletek növekedése magasabb követelménye­ket támaszt a művészi értékek terjesztésével, népszerűsíté­sével szemben. Ezért a müvészetpolitikai és közművelődési munka szorosabb kapcsolatát kell kialakítani. A művészeti területen is erősíteni kell a közművelődési szemléletet. Nagyobb gonddal kell elemezni a közönségrétegek igényeit, és arra alapozva tervszerűbbé kell tenni a terjesztést. A kri­tikai írásokban, a müvészetpropagandában kapjanak nagyobb fi­gyelmet a közízlés alakításában fontos szeredet játszó kultu­rális termékek, rendezvények. Megyénk jelentós idegenforgal­ma különösen igényli, hogy nagyobb gondot fordítsunk a szó­rakoztatás színvonalasabbá tételére. Le kell küzdeni a művé­szet szórakoztató jellegét lebecsülő szemléletet. A művészi értékkel nem biró termékek terjesztését pedig adminisztratív eszközökkel is korlátozni kell. A fiatalok izlésfejlesztéseben nagyobb figyelmet kell fordí­tani iskoláinkban a tanórákon és a szabadidős kulturális te­vékenység megszervezésében az esztétikai nevelésre. A környe­zet alakításában is jobban figyelembe kell venni a társadal­mi-világnézeti hatású kulturális, esztétikai szempontokat. Közterek, zöldövezetek alakításával, jelentős számú közönsé­get befogadó létesítmények belső kiképzésével is hassunk a közízlésre. A környezeti kultúra fejlesztésében jobban kell támaszkodni az építő-, a képző-, és az iparművészek vélemé­nyére,konkrét megbízásokkal igényelni kell részvételüket e munkában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom