MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

124. ő. e. 1977. augusztus 17. (70-143. o.) - 1. A fiatalok közéleti tevékenységre nevelésének és a közéletben való részvételének tapasztalatai. Jelentés: 73-81 - Elfogadott jelentés: 88-97

2 Ennek oka a nevelő és a felkészítő munkában, az együttműködés hiányosságaiban, a helyenkénti kedvezőtlen munkahelyi légkör­ben, valamint a fiatalok egy részének passzivitásában keresen­dő. A fiatalokat a közösség, az iskola, a munkahely, az ifjúsági szövetség és a család tanitja meg élni demokratikus jogaikkal. A közösségi életre, igy a kösóletisógre nevelés már kisgyermek­korban elkezdődik. Az általános isko&ai tanulók körében a neve­lő testületek és az úttörőszövetség szervei eredményes nevelő­munkát végeznek. A középfokú oktatási intézményekbe kerüléskor nagy várakozás jel­lemzi a tanulók magatartását. Azt remélik, hogy magasabb szinten folytatódik az általános iskolai közösségi élet, közéleti tevé­kenység, de tapasztalataik többségük várakozását nem elégiti ki. A korábbi aktiv közéleti tevékenység folytatására nem mindenütt kerül sor. Ennek oka, hogy a tanulók uj környezetbe kerülve alig ismerik egymást, az ifjúsági szövetség befolyását a hallgatóknak csak egy részére terjeszti ki, a pedagógusok a közéleti tevékeny­ségre nevelést nem mindenütt tekintik nevelési feladatnak. Nem kellően szervezett a munkakapcsolat a középfokú ós az általá­nos iskolák között, sem intézményi, sem pedig ifjúsági mozgalmi vonalon. A szükségesnél kevesebb középiskolás fiatal kap pl. meg­bizást az úttörő szervezetekben végzendő munkára. A tanulófiataloknak pontatlan elképzelésük, véleményük van ajcöz­életiségröT,' amely a nevelő munka fogyatékosságaira vezethető vissza. Közéleti személyiségnek csak az államférfiakat^ politi­kusokat, tanácstagokat, és általában a nyilvánosság előtt gyak­ran szereplőket tekintik. A fogalmi tisztánlátás hiányosságai ellenére bővülnek az iskolákban azok a tevékenységi formák, a­melyek alkalmasak a tanulói öntevékenység, önállóság kibontakoz­tatására, a közéleti szereplés gyakorlásara. Az önkormányzati tevékenység, a vitafórumok, a parlamentek jó lehetőséget nyújta­nak a demokratizmus gyakorlásához szükséges módszerek megismeré­séhez. Az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta az iskolai KISZ szervezetek vezetői - az esetek többségében - rendszeresen részt vesznek az ifjúságot érintő kérdések megtárgyalásában, ugyanak­kor néhány helyen a KISZ vezetőt nem tokintik felkészült tárgyaló partnernek, és nem vonják be a vezetés munkájába. Az önkormányzati tevékenység eredményes a kollégiumokban, ahol a jól működő diáktanácsok öntevékenyen irányítják a közösségi mun­kát, gyakorolják a közéleti szereplést. Gond, hogy a bejáró ta­nulók csak kis számban tudnak részt venni a délutáni programokon. A közóletiség fejlesztésében jelentős szerepet játszanak a diák­lapok, a diákstudiók, a diákklubok, melyek a diákközvéleményt foglalkoztató kérdések tisztázásának,a közéleti kérdések iránti érdeklődés felkeltésének eszközei. Jó hatással vannak a tanulók

Next

/
Oldalképek
Tartalom